Lőfegyverek, elöltöltős fegyverek, lőterek, sportlövészet

[bel]

Az tetszik, hogy a szán felett az irányzék/optika nem mozog, de ki kellene próbálni a gyakorlatban, hogy mennyire gyorsítja (illetve gyorsítja-e) a duplázást.

Szia,

Gyorsitja. Par lovessel probaltam csak (a normal meretut), de szerintem jelentosen jobban lehet vele loni. Nem csak egy G17-hez kepest (szamomra ez nem magas lec), hanem pl. egy CZ-75-SP01-hez kepest is (ami szamomra mar igen magas lec).

Az mas kerdes, hogy draga, ezert nem veszek.

Bel

[Petya357]

Szia,

Gyorsitja. Par lovessel probaltam csak (a normal meretut), de szerintem jelentosen jobban lehet vele loni. Nem csak egy G17-hez kepest (szamomra ez nem magas lec), hanem pl. egy CZ-75-SP01-hez kepest is (ami szamomra mar igen magas lec).

Az mas kerdes, hogy draga, ezert nem veszek.

Bel

+1

Kurvajó fegyver az Alien, tényleg jobb mint a hagyományos elrendezés. Nyilvánvalóan nem 10x jobban, de határozottan jobban lehet vele lőni.

(A kompaktit nem fogtam kézben, nem us láttam - csak a teljes méretűt.)

Az egy teljesen más kérdés, hogy önvédelemre messze nem a legracionálisabb választás, de kétkezes szánakasztót hiányolni róla - hát na… balkezes lehetőleg ne vegyen ilyet, ennyi.

Az pedig megint más, hogy az emberek túlnyomó többsége sokkal jobban járna, ha a plusz pénzből inkább lőni tanulna meg. Párezer euroból kijön akár két hét intenzív lőkiképzés, lőszerrel De ez olyan, mint a fogyókúra - fegyelem helyett sokkal kényelmesebb marginális előnyöket keresve csodaszerekre költeni a pénzt

[Chronicus Magnumitis]

A szánakasztot eleve sokan nem használják. Én például kizárólag csak szán hátraakasztásra használom. Sok lövésziskola eleve kombat töltést tanít ahol szánt rántják hátra de erre sincs szükség,ha a fegyver 45 fokban meg van döntve oldalra és erősen teszed be tárat ezzel megütöd a tár feneket behelyezésekor. Ilyenkor előre siklik a zár magától ráadásul biztosabban adogat, mert a töltéssel együtt gyakorlatilag egy tap rack bang akadályelhárítást is csinálsz.

Van egy Grand Power K100-am, az minden tárazásnál csőre is tölt. Nem jöttem rá, hogy ez most bug vagy feature. Ezek szerint más pisztoly is tudja?

[Fortitu]

Van egy Grand Power K100-am, az minden tárazásnál csőre is tölt. Nem jöttem rá, hogy ez most bug vagy feature. Ezek szerint más pisztoly is tudja?

Hát, ki kell próbálni, de alapvetően nem tervezetten. G17 is tudja, de fájdalmasan kellene csapkodni hozzá, és nem megbizhatóan mindig.

[Poresz]

Van egy Grand Power K100-am, az minden tárazásnál csőre is tölt. Nem jöttem rá, hogy ez most bug vagy feature. Ezek szerint más pisztoly is tudja?

Ha valahogy sikerül hátramozdítani a szánt annyira, hogy annyi időre eltávolodjon a szánakasztótól*, amíg azt a rugója alaphelyzetbe visszatéríti, akkor ez egy olyan működő bug, ami feature. Egyszerűen a generikus szerkezetből következik ez a lehetőség, mint az autóknál az ún. motorfék.

* Miután az üres tár helyretolórugója már nem nyomja az adogatótömb közvetítésével, a szánakasztó csak azért akasztja meg a szánt, mert a helyretolórugó a szánt nekifeszíti annyira, hogy semmi sem mozdulhat beavatkozás (=az ujjunk ereje) nélkül.

[gvass1]

A legpillekönnyűbb Ruger 10/22, Evör: Model 31220
https://www.kaliberinfo.hu/hirek/a-legk ... del-31220/

[gvass1]

Sok lövésziskola eleve kombat töltést tanít ahol szánt rántják hátra de erre sincs szükség,ha a fegyver 45 fokban meg van döntve oldalra és erősen teszed be tárat ezzel megütöd a tár feneket behelyezésekor. Ilyenkor előre siklik a zár magától ráadásul biztosabban adogat, mert a töltéssel együtt gyakorlatilag egy tap rack bang akadályelhárítást is csinálsz.

Ööö, szerintem nem ezt akartad írni, ez így zavaros lett.

A külső szánakasztó _nem_ használata ÉS kézzel szán hátrarántás a tárcsere UTÁN az, amire gondolsz. AKKOR ugyanis jóval hátrébb húzod a szánt kézzel, mint ahol a szánakasztóval megfogva állt meg, így megy majd erősebben, nagyobb lendülettel előre a szán. Ezáltal a tárból az első töltény csőretöltése elméletileg biztosabb.

Ha a tár belökésével oldod le a szánakasztót, akkor az ugyanonnan old le, nem megy erősebben előre a szán.

[aksurv]

Van egy Grand Power K100-am, az minden tárazásnál csőre is tölt. Nem jöttem rá, hogy ez most bug vagy feature. Ezek szerint más pisztoly is tudja?

Az összes.

[aksurv]

Ööö, szerintem nem ezt akartad írni, ez így zavaros lett.

A külső szánakasztó _nem_ használata ÉS kézzel szán hátrarántás a tárcsere UTÁN az, amire gondolsz. AKKOR ugyanis jóval hátrébb húzod a szánt kézzel, mint ahol a szánakasztóval megfogva állt meg, így megy majd erősebben, nagyobb lendülettel előre a szán. Ezáltal a tárból az első töltény csőretöltése elméletileg biztosabb.

Ha a tár belökésével oldod le a szánakasztót, akkor az ugyanonnan old le, nem megy erősebben előre a szán.

A szán hatul van tehát a töltényűrben nincs csettes lőszer (nyilván mert az nem tudta volna hátra akasztania szánt) Amikor pedig ráversz a tár aljára akkor az esetlegesen tárban megakadt lőszereket is megmozditod tehát biztosan adha fel őket a tár. Technikailag természetesen igazad van, ezért csak kvázi akadályelhárítás.

[aksurv]

Hát, ki kell próbálni, de alapvetően nem tervezetten. G17 is tudja, de fájdalmasan kellene csapkodni hozzá, és nem megbizhatóan mindig.

Minél többet lőnek a fegyverrel és kopotabb annál biztosabb. Nekem pl. konkrétan ezt megtanították pont g17 en.
Nyilván van olyan hogy nem működik, ezért teljesen automatikus az mozdulat is hogy ha nem megy előre akkor fogsz rá a szánra és úgy megy előre. Lényegében olyan kell tennie kívülről mint egy sima kombat töltés csak ha helyére megy már nincs töltő fogás. Nekem van egy plusz raverés a tár aljára 99 % ban működik és akkor nem kell töltő fogás.
Nem valami military mánia miatt alakult így csak amikor lőni tanultam meg nem volt divat a kétkezes szánakaszto, ráadásul nekem ahhoz mégegyszer fogást kellett valtanom. Ezért lett alap nálam a kombat töltés utána meg amikor elkezdett működni a tarral való töltés.

[Petya357]

Ha valahogy sikerül hátramozdítani a szánt annyira, hogy annyi időre eltávolodjon a szánakasztótól*, amíg azt a rugója alaphelyzetbe visszatéríti, akkor ez egy olyan működő bug, ami feature. Egyszerűen a generikus szerkezetből következik ez a lehetőség, mint az autóknál az ún. motorfék.

Pontosan. Nem minden fegyveren működik, és nem mindig.

Vilt egy Sig P229-em, ahol olyan lazák voltak a rugók, hogy majdnem mindig magától előrejött a szán, de nem mindig , csak majdnem mindig. vettem is egy csererugót a szánakasztóhoz, mert zavart.

Mielőtt kicserete(tte)m volna fegyvermesterrel, eltőrt a helyretoló rugó , így azt kicseréltem, és a voila - a jelenség nagyreszt megszűnt. Nem a szánakasztó rugó volt a lugas. Nálam az okozta, hogy gyengült a helyretoló rugó. Az új már erősebben nyomta a szánt a szánakasztóhoz, és az új, hibátlan rugóval tárcsere után vagy bazi nagyot kellet ráqrni a tárra, vagy hagyományosan engedni el a szánt - szánakasztóval, vagy töltőfogással. Az utóbbi kettőre tertem át.

Azert nem szerettem az “aztonatic slide release” bug-festuret, mert nem volt 100% megismételhető. Nekem az nem OK, ha valami úgy általában működik, néha pedig nem.

A töltőfogás pl mindig működik, minden fegyverrel. Azzal is aminek nem hogy nem kétkezes a szánakasztója, hanem nincs is neki külső szánakasztója!

[zora]

Pontosan. Nem minden fegyveren működik, és nem mindig.

Vilt egy Sig P229-em, ahol olyan lazák voltak a rugók, hogy majdnem mindig magától előrejött a szán, de nem mindig , csak majdnem mindig. vettem is egy csererugót a szánakasztóhoz, mert zavart.

Mielőtt kicserete(tte)m volna fegyvermesterrel, eltőrt a helyretoló rugó , így azt kicseréltem, és a voila - a jelenség nagyreszt megszűnt. Nem a szánakasztó rugó volt a lugas. Nálam az okozta, hogy gyengült a helyretoló rugó. Az új már erősebben nyomta a szánt a szánakasztóhoz, és az új, hibátlan rugóval tárcsere után vagy bazi nagyot kellet ráqrni a tárra, vagy hagyományosan engedni el a szánt - szánakasztóval, vagy töltőfogással. Az utóbbi kettőre tertem át.

Azert nem szerettem az “aztonatic slide release” bug-festuret, mert nem volt 100% megismételhető. Nekem az nem OK, ha valami úgy általában működik, néha pedig nem.

A töltőfogás pl mindig működik, minden fegyverrel. Azzal is aminek nem hogy nem kétkezes a szánakasztója, hanem nincs is neki külső szánakasztója!

+1

Ha valaki mégis erre a metódusra állna rá, előbb csekkolja, hogy a nagy erővel csapkodott tár tud-e odabent érintkezni valamivel, amivel nem kéne. Én ezzel csőretöltési módszerrel régen letörtem egy RG96-os hüvelykivető orrát, akkor leszoltam róla.

[aksurv]

Pontosan. Nem minden fegyveren működik, és nem mindig.

Vilt egy Sig P229-em, ahol olyan lazák voltak a rugók, hogy majdnem mindig magától előrejött a szán, de nem mindig , csak majdnem mindig. vettem is egy csererugót a szánakasztóhoz, mert zavart.

Mielőtt kicserete(tte)m volna fegyvermesterrel, eltőrt a helyretoló rugó , így azt kicseréltem, és a voila - a jelenség nagyreszt megszűnt. Nem a szánakasztó rugó volt a lugas. Nálam az okozta, hogy gyengült a helyretoló rugó. Az új már erősebben nyomta a szánt a szánakasztóhoz, és az új, hibátlan rugóval tárcsere után vagy bazi nagyot kellet ráqrni a tárra, vagy hagyományosan engedni el a szánt - szánakasztóval, vagy töltőfogással. Az utóbbi kettőre tertem át.

Azert nem szerettem az “aztonatic slide release” bug-festuret, mert nem volt 100% megismételhető. Nekem az nem OK, ha valami úgy általában működik, néha pedig nem.

A töltőfogás pl mindig működik, minden fegyverrel. Azzal is aminek nem hogy nem kétkezes a szánakasztója, hanem nincs is neki külső szánakasztója!

Ezért mondtam hogy a kombat része és nem helyette van. Tehát ha nem megy a helyére rögtön, akkor folyamatában jön a töltő fogás. Ha a helyére megy, akkor meg elnarad.
Tehát egy töltési mód és nem két külön eljárás.

[Petya357]

Ezért mondtam hogy a kombat része és nem helyette van. Tehát ha nem megy a helyére rögtön, akkor folyamatában jön a töltő fogás. Ha a helyére megy, akkor meg elnarad.
Tehát egy töltési mód és nem két külön eljárás.

Akkor igazából ez egy sima kombat töltes, amiben az esetleges bugon (hol gyakran, hol ritkán, de mindig kiszámíthatatlanul előremegy a szán) nem lepődünk meg hanem még picit örülünk is

[aksurv]

Akkor igazából ez egy sima kombat töltes, amiben az esetleges bugon (hol gyakran, hol ritkán, de mindig kiszámíthatatlanul előremegy a szán) nem lepődünk meg hanem még picit örülünk is

Nekem nagyjából 10 ből 9szer működik több fegyverrel is. Ráadásul mindig is így csináltam tehát ha nem megy előre teljes automatikus az újabb ráütés v. a töltő fogás.
Ezt inkább érdekesség szintjén mondtam, mindenki szabadon dönt hogy megpróbálja vagy sem.
Az eredeti mondanivaló inkább a két oldali szánakaszto hiánya miatt megtanult kombat töltésről szólt.
Egyébkent a Csoman Jani és Szikszai Tomi vívott egy nagyot ezen a neten a Jani még összehasonlító videót is csinált a töltési módokról.

[Roberto68]

Urak, érdeklődöm van itt Remington 597 tulaj?

Arra lennék kiváncsi, hogy másnak volt/van gondja a tárkioldó egység rugójával? Nekem régebben néhányszor kiakadt, ilyenkor csak úgy lötyög a tolóka funkció nélkül és kiesik a tár (persze verseny közben ), utána nem is lehet rögzíteni.
Már rutinból tudom visszaakasztani, de valszeg ettől a piszkálástól már tarthatatlan lett a helyzet, a legkisebb erőhatásra újra kiakad, gyakorlatilag használhatatlan lett a fegyver. Pedig egyébként egy nagyon megbízható darab lenne, igencsak szeretem.

Robbantott rajzokon fel sincs tüntetve, a teljes tárrögzítő rész hiányzik mindről amit eddig találtam, így alkatrész szám sincs a beszerzéséhez. A csere meg egy külön történet lenne, ahogy néztem borzasztó nehezen lenne bontható. Teljes tuning trigger groupot persze találtam, de azért ne már, többe lenne mint amit most ér a vas…

Ha tud vki megoldást erre, kérem keressen privátban.

[qqriq]

majd mondjatok hogy mukodik-e rendesen mert ha igen akkor elkezdem nagytetelben gyartani

Itt is szeretném megköszönni!

Kicsit itt off, de a témához kapcsolódik. Most sikerült beépítenem printelt csere darabot, passzol a helyére, a következő versenyen kiderül hogy muzsikál a gyakorlatban. Köszönöm ezúton is a segítséget!

DE a kedves jó anyukáját annak, aki ezt így tervezte meg, hogy egy kopó alkatrész cseréje miatt szét kell kapni az egész szerkezetet Az ízes magyar nyelv sok szép kifejezése elhangzott, mire sikerült a dolog. Ha egy izzó csere is kifog valakin, semmiképpen NE kezdjen neki!

[Fortitu]

Néhány zselés érdekesség:

9mm SWC (kézműves). Nincs pontos mérésem, de hozza az FBI standardot így ránézésre. (A megbízhatósági tesztelés még folyamatban.)

Másik fajta zselében ugyanaz. Gyakorlatilag ugyanazt a mélységet hozták ebben is a lőszerek. Ha minden igaz ez 40cm hosszú kb, a tömböt éppen átütötte, a mögötte lévőbe már nem hatolt be.

223 LOS FMJ 55gr:

223 SB SP 55gr:

Itt az alsót kell nézni, bal oldalon. A végén a lövedék is látható.

[gvass1]

ÚJ! Mini TesztCIKK - TörökGLOCK: Derya DY9
https://www.kaliberinfo.hu/cikkek/mini- ... derya-dy9/

[bel]

Nincs pontos mérésem, de hozza az FBI standardot így ránézésre.

Szia,

Marmint a standard 1/6-odat.

Mert a vaslemez, uveg, telikabat, gipszkarton, OSBlap mogotti atutest nem tudjuk.



Bel

[bcsob]

Van egy Grand Power K100-am, az minden tárazásnál csőre is tölt. Nem jöttem rá, hogy ez most bug vagy feature. Ezek szerint más pisztoly is tudja?

CZ P-09 dettó, ha kellő határozottsággal lököd be a teli tárat.

[bcsob]

ÚJ! Mini TesztCIKK - TörökGLOCK: Derya DY9
https://www.kaliberinfo.hu/cikkek/mini- ... derya-dy9/

A tártölcsér levehető/cserélhető?
Csak nekem tűnik úgy, hogy méretéből adódóan ha rajta van a markolaton akkor G17, ha nincs akkor G19 méretű lesz a markolat?

[gvass1]

A tártölcsér levehető/cserélhető?
Csak nekem tűnik úgy, hogy méretéből adódóan ha rajta van a markolaton akkor G17, ha nincs akkor G19 méretű lesz a markolat?

Így tártölcsérrel kb. a G19 és G17 mérete közt lesz a markolathossz.

És igen, levehető, külön darab:

[bcsob]

Így tártölcsérrel kb. a G19 és G17 mérete közt lesz a markolathossz.

És igen, levehető, külön darab:

Néztem közben róla Inrange-os review-t, 500+ lövést adtak le vele 1db akadállyal, elég meggyőző:https://www.youtube.com/watch?v=XuD8ZEyhSHM
(mondjuk azon még mindig felb.szom magam, hogy odakint megáll kb. 250 dodó környékén...)

[WildBear23]

Néztem közben róla Inrange-os review-t, 500+ lövést adtak le vele 1db akadállyal, elég meggyőző:https://www.youtube.com/watch?v=XuD8ZEyhSHM
(mondjuk azon még mindig felb.szom magam, hogy odakint megáll kb. 250 dodó környékén...)

Élőben nagyon kellemes kis darab.
Ami számomra megfoghatatlan, hogy miért nem passzentos a Glock tokokba..
A Glocknak az egyik fő előnye az, hogy olcsón lehet hozzá sok fajta kiegészítőt venni: külső-belső tok, karabély konverziós kit, stb.
Ha már a G19-et másolja (és elég jól, legalábbis a cső teljesen csereszabatosnak tűnt), akkor erre miért nem figyelnek oda?
Fobus tokokba próbáltuk, mindegyikben nagyon szorult.
Egyébként jó kis gazdaságosított Glock lenne, feltéve ha a hosszú távú minőséget is hozza (pl. polimer tok).

[gvass1]

Élőben nagyon kellemes kis darab.
Ami számomra megfoghatatlan, hogy miért nem passzentos a Glock tokokba..
A Glocknak az egyik fő előnye az, hogy olcsón lehet hozzá sok fajta kiegészítőt venni: külső-belső tok, karabély konverziós kit, stb.
Ha már a G19-et másolja (és elég jól, legalábbis a cső teljesen csereszabatosnak tűnt), akkor erre miért nem figyelnek oda?
Fobus tokokba próbáltuk, mindegyikben nagyon szorult.
Egyébként jó kis gazdaságosított Glock lenne, feltéve ha a hosszú távú minőséget is hozza (pl. polimer tok).

Nekem az az érzésem, hogy pisztolygyártásban a törökök már eljutottak oda, hogy tudnak JÓT gyártani. Ellenben sokszor látszik, hogy nem értik hogyan működik a fegyverpiac (főként az USA polgári piaca).
Ez is ennek a jele. Lemásoljuk a Glockot egész jól, de nem értettük meg, hogy MIÉRT PONT AZT másoltuk le.

[aksurv]

Élőben nagyon kellemes kis darab.
Ami számomra megfoghatatlan, hogy miért nem passzentos a Glock tokokba..
A Glocknak az egyik fő előnye az, hogy olcsón lehet hozzá sok fajta kiegészítőt venni: külső-belső tok, karabély konverziós kit, stb.
Ha már a G19-et másolja (és elég jól, legalábbis a cső teljesen csereszabatosnak tűnt), akkor erre miért nem figyelnek oda?
Fobus tokokba próbáltuk, mindegyikben nagyon szorult.
Egyébként jó kis gazdaságosított Glock lenne, feltéve ha a hosszú távú minőséget is hozza (pl. polimer tok).

Itthon mennyi?

[gvass1]

Itthon mennyi?

https://www.kaliberinfo.hu/cikkek/mini- ... derya-dy9/

[aksurv]

https://www.kaliberinfo.hu/cikkek/mini- ... derya-dy9/

Köszönöm megtaláltam. Most akartam törölni a kérdést.

[WildBear23]

Itthon mennyi?

"A Derya DY9 optic-ready kivitele jelenleg 205 ezer Ft, egy G19 Gen4 MOS 369 ezer Ft"

2 kiló "játszósnak" még belefér, 370 pénz (ami kerekítve 4 kiló) azért már sok.
Tehát jó kis cucc lenne, ha 100% Glock csereszabatos lenne; elsősorban a tárakra, és a tokokra gondolok.

Eleve ehhez lehet kydex gyorstokot venni?

Mod: azért tegyük hozzá, hogy a Glockot használtan mindig el lehet adni.
Ennél a török cuccnál nincs tapasztalatom erről.

[gvass1]

"A Derya DY9 optic-ready kivitele jelenleg 205 ezer Ft, egy G19 Gen4 MOS 369 ezer Ft"

2 kiló "játszósnak" még belefér, 370 pénz (ami kerekítve 4 kiló) azért már sok.
Tehát jó kis cucc lenne, ha 100% Glock csereszabatos lenne; elsősorban a tárakra, és a tokokra gondolok.

Találtam a neten olyan júzert, aki beszámolt róla, h a komplett Glock elsütőszerkezetet is bele lehet rakni, DE csak, ha a tokot utólag belül lesorjátlanítod.

[G.D]

Eleve ehhez lehet kydex gyorstokot venni?

Itthon szerintem olcsóbb gyártatni hozzá.

[G.D]

Iver Johnson Safety Hammerless Revolver - Old West Defense for the Working Class

[jó ha van]

Itthon szerintem olcsóbb gyártatni hozzá.

Vagy a tok és a szán széléből kicsit leköszörülni...

[brh562]

"A Derya DY9 optic-ready kivitele jelenleg 205 ezer Ft, egy G19 Gen4 MOS 369 ezer Ft"

2 kiló "játszósnak" még belefér, 370 pénz (ami kerekítve 4 kiló) azért már sok.
Tehát jó kis cucc lenne, ha 100% Glock csereszabatos lenne; elsősorban a tárakra, és a tokokra gondolok.

Eleve ehhez lehet kydex gyorstokot venni?

Mod: azért tegyük hozzá, hogy a Glockot használtan mindig el lehet adni.
Ennél a török cuccnál nincs tapasztalatom erről.

GLOCK 38 BH Sherpa tok pont jó hozzá de akkor is menjenek a pi..ába a törökök higy nem tudják használni a tolómérőt

[montecarlo]

12-es sörétes MINI lőszert hol lehet kapni? Aguila mini shell, meg ehhez hasonlók

[Fortitu]

12-es sörétes MINI lőszert hol lehet kapni? Aguila mini shell, meg ehhez hasonlók

Elképzelhető, hogy van itthoni forgalmazó, de a legegyszerűbb ilyesmit csinálni inkább. Vizsga után szike, roll crimp, és olyan hosszút csinálsz, amilyet csak szeretnél.

[Petya357]

12-es sörétes MINI lőszert hol lehet kapni? Aguila mini shell, meg ehhez hasonlók

Sosem láttam itthon, csak youtube-on mondjuk kifejezetten nem is kerestem.

Ha nem csőletörős fegyverbe kell, akkor érdemes óvatosan vásárolni, nem túl sokat mert messze nem minden sörétes puska eszi meg.

[montecarlo]

Oké, köszönöm. Mossberg 500-ba lesz, egy műanyag közdarab ajánlott alulra, hogy ne forduljanak keresztbe

Sosem láttam itthon, csak youtube-on mondjuk kifejezetten nem is kerestem.

Ha nem csőletörős fegyverbe kell, akkor érdemes óvatosan vásárolni, nem túl sokat mert messze nem minden sörétes puska eszi meg.

Elképzelhető, hogy van itthoni forgalmazó, de a legegyszerűbb ilyesmit csinálni inkább. Vizsga után szike, roll crimp, és olyan hosszút csinálsz, amilyet csak szeretnél.

[bel]

12-es sörétes MINI lőszert hol lehet kapni?

Szia,

Hat, utoljara Csabi hozott Fuzforol.

Persze ez olyan reg volt, hogy azota megszuntettek a gyarat is.

A fiatalok kedveert: Balatonfuzfon volt eloszor a Nitrokemia, majd 1990-tol a Nike Fiocchi gyar 2010-ig, ami nagyon rugalmasan, a sportlovok igenyere szabva akar egyedi loszert is gyartott (persze nem barkinek aki beesett az utcarol). Ennek keretein belul keszitettek "practical" neven IPSC-re optimalizalt loszereket, amikbol tobb fert a csotarba a kisebb meretnek koszonhetoen; a 2009-es EB-re ilyen loszerrel ment a magyar csapat.

Aztan ok bezartak, mas cegek meg kijottek ugyanezzel az ujitassal.

Bel

[Trailm]

12-es sörétes MINI lőszert hol lehet kapni? Aguila mini shell, meg ehhez hasonlók

Mekkora a.teljes hossza ?

[gvass1]

Mekkora a.teljes hossza ?

44,5 mm

https://www.aguilaammo.com/products/12- ... shell-slug

[WildBear23]

GLOCK 38 BH Sherpa tok pont jó hozzá de akkor is menjenek a pi..ába a törökök higy nem tudják használni a tolómérőt

(Zrinyi, Dobó István egyetértően bólogat..

Tervezel rá Reddotot, vagy hangtompítót tenni?

[montecarlo]

Szia,

NItroKEmia - ma is okosa...tájékozottabb lettem, honnét a név

Akkor marad a töltikézés, úgyis drága lenne, még ha be is hoznák.

Szia,

Hat, utoljara Csabi hozott Fuzforol.

Persze ez olyan reg volt, hogy azota megszuntettek a gyarat is.

A fiatalok kedveert: Balatonfuzfon volt eloszor a Nitrokemia, majd 1990-tol a Nike Fiocchi gyar 2010-ig, ami nagyon rugalmasan, a sportlovok igenyere szabva akar egyedi loszert is gyartott (persze nem barkinek aki beesett az utcarol). Ennek keretein belul keszitettek "practical" neven IPSC-re optimalizalt loszereket, amikbol tobb fert a csotarba a kisebb meretnek koszonhetoen; a 2009-es EB-re ilyen loszerrel ment a magyar csapat.

Aztan ok bezartak, mas cegek meg kijottek ugyanezzel az ujitassal.

Bel

[parazstaposo]

[Petya357]

Szia,

NItroKEmia - ma is okosa...tájékozottabb lettem, honnét a név

Akkor marad a töltikézés, úgyis drága lenne, még ha be is hoznák.

Továbbá marad az az opció, hogy nem használsz mini slugot az emberiség, és a shotgun tulajdonosok meghatározó része jól megvan nélküle. Érdemes lehet kipróbálni, hogy mennyit segít a Te problémádon pont a minislug.

Sok dolog van, ami jó ötletnek tűnik YouTube videók alapján, és nem olyan wow élőben (60-as AK tár a CoDban vs a való életben, bárki? ) a mini sluggal is így vagyok, hogy ki kellene próbálni, mielőtt még nagyon belelkesedem

[montecarlo]

5+1-es kapacitást a Mossberg 500-nál pont annyival megnöveli, hogy alkalmas lesz Steel Challenge-re. Aktív fórumtárs is használja.
Az 500-asnál nem lehet tártoldót használni, mint a Mossberg 590-nél vagy a Remington 870-nél.

Továbbá marad az az opció, hogy nem használsz mini slugot az emberiség, és a shotgun tulajdonosok meghatározó része jól megvan nélküle. Érdemes lehet kipróbálni, hogy mennyit segít a Te problémádon pont a minislug.

Sok dolog van, ami jó ötletnek tűnik YouTube videók alapján, és nem olyan wow élőben (60-as AK tár a CoDban vs a való életben, bárki? ) a mini sluggal is így vagyok, hogy ki kellene próbálni, mielőtt még nagyon belelkesedem

[Petya357]

5+1-es kapacitást a Mossberg 500-nál pont annyival megnöveli, hogy alkalmas lesz Steel Challenge-re. Aktív fórumtárs is használja.
Az 500-asnál nem lehet tártoldót használni, mint a Mossberg 590-nél vagy a Remington 870-nél.

Akkor Neked skeet sörét kell, mini méretben. ez tovább szűkíti a lehetőségeket. a belinkelt cucc slug, azzal kizárnák az első 5 lövés után. Söréttel tuti töltened kell majd. Pár hónapja meg azt írtad, hogy nem tervezel. Mondtuk, hogy fogsz!

Az 5+1 söréttel egyébként nem kevés ám. Sokan lövik így a steelt. Ezt is érdemes kipróbálni. Az a tapasztalat, hogy meglőhető így. Pláne, hogy öt sorozatból csak a négy legjobb számít! Meg kell nézni, mi a saját hibaarányod, azzal a fefyverrel. Ha rendszeresen egynél többet lősz mellé, akkor kell a plusz craft. Ha általában megvan 5-ből 5, és csak néha csúszik be egy hiba, akkor felesleges túl sok energiát ölni a csodaszerekbe.

Ha pontosan ugyanolyan megbízható lesz a Messberg mini lőszerrel, mint normállal, akkor talán picit nyugodtabban lőheted a steelt. Ha csak egy picit is romlik a megbízhatósága, akkor már nem eri meg. Az 5+1 az nem vakami vállalhatatlan kompromisszum. Évek óta hatlövetűvel lövöm a (pisztoly) steelt - 10 pályábol ha egy, ahol valóban számítana egy kis plusz kapacitás.

A másik dolog, amire oda kell figyelni söretes steelnel, de nagyon, az a sörét töltet tömege. A 28 grammost mondható a legelterjedtebbnek, az általaban stabilan dönti a fémet. Milyen a Mossberg - cilinder? Vagy lehet tekerni bele szűkebb chike-ot? A 24 grammos már attól függ, pl a szűkítéstől us - van hogy nem ideális találatnál elsőre nem megy le a vas. Sok mini shell eleve csökkentett lövedék tömeggel, és lőpor töktettel rendelkezik. Vagyis nem eleg mini slugot találnod/csinálnod, kifejezetten skeet/trap sörétes kell, és abból sem a csökkentett lőportöltetű, csökkebtett tömegű. . A Gvass1 által linkelt Aguila egyreszt slug (nem alkalmas hagyományos sörétes puska steelre), masrészt könnyebb (25g), es gyengébb (low recoil - rá van írva) . Mint a normál lehet, hogy jobban jársz a 5+1 fullos 28 grammossal mint másfélszer annyi minivel, ha az gyengébb.

Mindig, mindent ki kell próbálni. Semmi sem olyan egyszerű, mint aminek tűnik…

[Vizimalac]

5+1-es kapacitást a Mossberg 500-nál pont annyival megnöveli, hogy alkalmas lesz Steel Challenge-re. Aktív fórumtárs is használja.
Az 500-asnál nem lehet tártoldót használni, mint a Mossberg 590-nél vagy a Remington 870-nél.

Minislug-ot tobb versenyzo hasznal gyorspontra. En is teszteltem es kifejezetten jo, a kis visszarugas miatt.

[Petya357]

Minislug-ot tobb versenyzo hasznal gyorspontra. En is teszteltem es kifejezetten jo, a kis visszarugas miatt.

A kis visszarúgás = gyengébb lőszer. Gyorsponton ez feature, steelen bug is lehet a fórumtárs konkrétan steel chalkengehez keres megoldást, az alacsony tárkapacitásra.

A pisztoly, puska steel challengeben csak kongania kell a vasnak, ott is a gyenge lőszer jelenthet előnyt. Illetve rontani nem ront eredményen - ha eltalálod, kong, ha nem, nem.

A sörétes steel a kakukktojás, mert ott nem kongatót, hanem bukó célokat használnak, amit nem visz le a sörét ha nem elég erős! Működhet, de ki kell próbálni, mekkora a a “low recoil” jelző ára. Es söréttel lövik, nem sluggal, mint a gyorspontot.

[montecarlo]

Köszönöm, megpróbálom 5+1-gyel akkor a Mossberg 500-zal Steel Challengen, és ha nem sokszor lövök mellé, akkor maradok az 5+1-nél és nem töltögetek, mert továbbra sincs kedvem hozzá Illetve a lőszereket nézegetve a 24 és a 28 gramm között nem tudtam dönteni, egyforma áron vannak lényegében, így erre is választ kaptam - 28 gramm, hogy biztosan ledőljön a cél.

Visszanéztem az eredeti folyamot nemrégről, akkor még 4+1 kapcsán kérdeztem tőletek, elég-e. A konkluzió az volt akkor, hogy minimum 5+1, a 6+1 meg a tuti - akkor még Remington 870-ben gondolkodtam, ott könnyen lehet tártoldani.

Akkor Neked skeet sörét kell, mini méretben. ez tovább szűkíti a lehetőségeket. a belinkelt cucc slug, azzal kizárnák az első 5 lövés után. Söréttel tuti töltened kell majd. Pár hónapja meg azt írtad, hogy nem tervezel. Mondtuk, hogy fogsz!

Az 5+1 söréttel egyébként nem kevés ám. Sokan lövik így a steelt. Ezt is érdemes kipróbálni. Az a tapasztalat, hogy meglőhető így. Pláne, hogy öt sorozatból csak a négy legjobb számít! Meg kell nézni, mi a saját hibaarányod, azzal a fefyverrel. Ha rendszeresen egynél többet lősz mellé, akkor kell a plusz craft. Ha általában megvan 5-ből 5, és csak néha csúszik be egy hiba, akkor felesleges túl sok energiát ölni a csodaszerekbe.

Ha pontosan ugyanolyan megbízható lesz a Messberg mini lőszerrel, mint normállal, akkor talán picit nyugodtabban lőheted a steelt. Ha csak egy picit is romlik a megbízhatósága, akkor már nem eri meg. Az 5+1 az nem vakami vállalhatatlan kompromisszum. Évek óta hatlövetűvel lövöm a (pisztoly) steelt - 10 pályábol ha egy, ahol valóban számítana egy kis plusz kapacitás.

A másik dolog, amire oda kell figyelni söretes steelnel, de nagyon, az a sörét töltet tömege. A 28 grammost mondható a legelterjedtebbnek, az általaban stabilan dönti a fémet. Milyen a Mossberg - cilinder? Vagy lehet tekerni bele szűkebb chike-ot? A 24 grammos már attól függ, pl a szűkítéstől us - van hogy nem ideális találatnál elsőre nem megy le a vas. Sok mini shell eleve csökkentett lövedék tömeggel, és lőpor töktettel rendelkezik. Vagyis nem eleg mini slugot találnod/csinálnod, kifejezetten skeet/trap sörétes kell, és abból sem a csökkentett lőportöltetű, csökkebtett tömegű. . A Gvass1 által linkelt Aguila egyreszt slug (nem alkalmas hagyományos sörétes puska steelre), masrészt könnyebb (25g), es gyengébb (low recoil - rá van írva) . Mint a normál lehet, hogy jobban jársz a 5+1 fullos 28 grammossal mint másfélszer annyi minivel, ha az gyengébb.

Mindig, mindent ki kell próbálni. Semmi sem olyan egyszerű, mint aminek tűnik…

[qqriq]

kerj meg egy szlovak sporttarsat hogy a kovetkezo versenyre hozzon es a maradekot vedd at tole

Köszönöm, megpróbálom 5+1-gyel akkor a Mossberg 500-zal Steel Challengen, és ha nem sokszor lövök mellé, akkor maradok az 5+1-nél és nem töltögetek, mert továbbra sincs kedvem hozzá Illetve a lőszereket nézegetve a 24 és a 28 gramm között nem tudtam dönteni, egyforma áron vannak lényegében, így erre is választ kaptam - 28 gramm, hogy biztosan ledőljön a cél.

Visszanéztem az eredeti folyamot nemrégről, akkor még 4+1 kapcsán kérdeztem tőletek, elég-e. A konkluzió az volt akkor, hogy minimum 5+1, a 6+1 meg a tuti - akkor még Remington 870-ben gondolkodtam, ott könnyen lehet tártoldani.

[swordmanus]

Volt egy plate teszt. Aliexpressz, olyan 12-13 ezer körülért lehet kifogni, szállítással.
Kici kínai kici csájnézium plate-je NIJ 3a-ra van ígérve, magyarul a 44 magnumot meg kell fogja. Kb. 10 méterről (lehet kicsit kevesebbről), kb. öt fokban lőttük. Kolléga 9 colos revolveréből a 44 magnum tudta úgy repeszteni, hogy akkor már a pár centis közelében kapott pár találatot a lemez. Bár a kolléga ezt átütésnek jelentette ki, a lövedék nem hatolt át, de a lemez megrepedt, így az a határ. Utána nagyobb kaliberekkel kivégeztük, azt valóban nem bírta. A legelterjedtebb 9x19 még PCP-ből sem volt probléma.
A repeszhatás jelentős, tehát a szétfröccsenő lövedékdarabok körbe még sérüléseket okozhatnak. Ugyanakkor ár-érték-tömeg arányban verhetetlen a kínai plate. Szabvány plate carrierbe méretes... Bel a repeszhatás csökkentésre bevonatolást javasolt, aminek ez a lemez jó alap.

[Petya357]

Volt egy plate teszt. Aliexpressz, olyan 12-13 ezer körülért lehet kifogni, szállítással.
Kici kínai kici csájnézium plate-je NIJ 3a-ra van ígérve, magyarul a 44 magnumot meg kell fogja. Kb. 10 méterről (lehet kicsit kevesebbről), kb. öt fokban lőttük. Kolléga 9 colos revolveréből a 44 magnum tudta úgy repeszteni, hogy akkor már a pár centis közelében kapott pár találatot a lemez. Bár a kolléga ezt átütésnek jelentette ki, a lövedék nem hatolt át, de a lemez megrepedt, így az a határ. Utána nagyobb kaliberekkel kivégeztük, azt valóban nem bírta. A legelterjedtebb 9x19 még PCP-ből sem volt probléma.
A repeszhatás jelentős, tehát a szétfröccsenő lövedékdarabok körbe még sérüléseket okozhatnak. Ugyanakkor ár-érték-tömeg arányban verhetetlen a kínai plate. Szabvány plate carrierbe méretes... Bel a repeszhatás csökkentésre bevonatolást javasolt, aminek ez a lemez jó alap.
IMG_20250101_154638.jpg

+1

Meglepően jól bírta a csájnézium, nem néztem volna ki belőle. Tényleg jó tuning alap lehet, mert a repesz az nem játék. Ami segíthet a repeszhatáson, az egy jó minőségű (=nem airsoft kamu) mellény. A pisztoly lövedékek sokkal kisebb energiával rendelkeznek, mint a puska, így pisztoly repeszt akár maga a plate carrier is megfoghatja. Úgy is kellene tesztelni. De ki gondolta volna, hogy tényleg hozza az ígért védő hatást.

Köszi, hogy megosztottad!

[Kolonics]

Volt egy plate teszt. Aliexpressz, olyan 12-13 ezer körülért lehet kifogni, szállítással.
Kici kínai kici csájnézium plate-je NIJ 3a-ra van ígérve, magyarul a 44 magnumot meg kell fogja. Kb. 10 méterről (lehet kicsit kevesebbről), kb. öt fokban lőttük. Kolléga 9 colos revolveréből a 44 magnum tudta úgy repeszteni, hogy akkor már a pár centis közelében kapott pár találatot a lemez. Bár a kolléga ezt átütésnek jelentette ki, a lövedék nem hatolt át, de a lemez megrepedt, így az a határ. Utána nagyobb kaliberekkel kivégeztük, azt valóban nem bírta. A legelterjedtebb 9x19 még PCP-ből sem volt probléma.
A repeszhatás jelentős, tehát a szétfröccsenő lövedékdarabok körbe még sérüléseket okozhatnak. Ugyanakkor ár-érték-tömeg arányban verhetetlen a kínai plate. Szabvány plate carrierbe méretes... Bel a repeszhatás csökkentésre bevonatolást javasolt, aminek ez a lemez jó alap.
IMG_20250101_154638.jpg

Sziasztok
Jól látom h megállította a 7.62x39 et?
Ez milyen plate volt?
NIJ3A fém, kerámia vagy műanyag?

[swordmanus]

Sziasztok
Jól látom h megállította a 7.62x39 et?
Ez milyen plate volt?
NIJ3A fém, kerámia vagy műanyag?

Nem jól látod, az gond nélkül átvitte. Fém lemez.

[swordmanus]

+1

Meglepően jól bírta a csájnézium, nem néztem volna ki belőle. Tényleg jó tuning alap lehet, mert a repesz az nem játék. Ami segíthet a repeszhatáson, az egy jó minőségű (=nem airsoft kamu) mellény. A pisztoly lövedékek sokkal kisebb energiával rendelkeznek, mint a puska, így pisztoly repeszt akár maga a plate carrier is megfoghatja. Úgy is kellene tesztelni. De ki gondolta volna, hogy tényleg hozza az ígért védő hatást.

Köszi, hogy megosztottad!

Senki se gondolta a jelen lévők közül. Poliuretán bevonatra hangzott el javaslat. Ugyanakkor a lemez szabvány méret, rajtad áll, mibe teszed. Ugyanakkor a gagyi airsoftos mellények is 600D anyagból készülnek már, és a repeszek nem a lövedék X irányában, hanem arra merőlegesen, az Y-Z síkon mozognak, így a mellény anyagát nem keresztbe kell átfúrják, hanem hosszában, ami azért beláthatóan sokkal több leküzdendő anyag. Ez a kérdés vizsgálatra érdemes (rá kell szánni még egy lemezt, meg egy legolcsóbb plate carriert), de ezt már lehet hogy kontrolláltabb körülmények közt fogom megtenni. Sokkal izgibb kérdés számomra, hogy miből van a csájnézium, hogy ekkora tömeg és ár mellett ezt tudja. Az árra lehet válasz a marék rizsért nagy tömegben zsákmányolt mariupoli acélból, de a tömeg-anyagminőség még mindig egy érdekes kérdés. Már felajánlottam a szétlőtt lemezt az Anyagtechnológia tanszéknek, ha érdekli őket, a kiszakított darab is érdekes lehet, meg ép része is maradt, hogy metszetet vehessenek.
Tényleg, a revkóra vonatkozóan tudsz esetleg V0-t mondani?

[Petya357]

Senki se gondolta a jelen lévők közül. Poliuretán bevonatra hangzott el javaslat. Ugyanakkor a lemez szabvány méret, rajtad áll, mibe teszed. Ugyanakkor a gagyi airsoftos mellények is 600D anyagból készülnek már, és a repeszek nem a lövedék X irányában, hanem arra merőlegesen, az Y-Z síkon mozognak, így a mellény anyagát nem keresztbe kell átfúrják, hanem hosszában, ami azért beláthatóan sokkal több leküzdendő anyag. Ez a kérdés vizsgálatra érdemes (rá kell szánni még egy lemezt, meg egy legolcsóbb plate carriert), de ezt már lehet hogy kontrolláltabb körülmények közt fogom megtenni. Sokkal izgibb kérdés számomra, hogy miből van a csájnézium, hogy ekkora tömeg és ár mellett ezt tudja. Az árra lehet válasz a marék rizsért nagy tömegben zsákmányolt mariupoli acélból, de a tömeg-anyagminőség még mindig egy érdekes kérdés. Már felajánlottam a szétlőtt lemezt az Anyagtechnológia tanszéknek, ha érdekli őket, a kiszakított darab is érdekes lehet, meg ép része is maradt, hogy metszetet vehessenek.
Tényleg, a revkóra vonatkozóan tudsz esetleg V0-t mondani?

Mivel a V0 pont ugyanannyira függ a lőszertől, ami nem az enyém volt - ezért sajnos pontos számot nem. De 1400-1500fps szokott lenni a legtöbb gyári , full töltetű lőszer abból a fegyverből. A lövedék sjhp volt, tippre 240 grain. A maximum eddig a Fiocchi SJSP 249gr 1600 fps volt, de ez most most gyengébb, normál 44 mag volt.

Ez a teszt hosszú, 9,5 cső miatt sfm teljesen fair, mert ugyanaz lőszer legalább 100-200 fps-rl kevesebbet tud egy konvencionálisnak mondható 6” csőből. A Desert Eagle ugyanazzal a lőszerrel nem vitte át, ezért nyugodtan merném azt mondani, hogy a szó hétköznapi értrlmébe igenis “kibírta a 44 Magnumot”

Ha lesz újabb plate, tudok majd biztosítani mindent a további tesztekhez.

[AndyA]

Mivel a V0 pont ugyanannyira függ a lőszertől, ami nem az enyém volt - ezért sajnos pontos számot nem. De 1400-1500fps szokott lenni a legtöbb gyári , full töltetű lőszer abból a fegyverből. A lövedék sjhp volt, tippre 240 grain. A maximum eddig a Fiocchi SJSP 249gr 1600 fps volt, de ez most most gyengébb, normál 44 mag volt.

Ez a teszt hosszú, 9,5 cső miatt sfm teljesen fair, mert ugyanaz lőszer legalább 100-200 fps-rl kevesebbet tud egy konvencionálisnak mondható 6” csőből. A Desert Eagle ugyanazzal a lőszerrel nem vitte át, ezért nyugodtan merném azt mondani, hogy a szó hétköznapi értrlmébe igenis “kibírta a 44 Magnumot”

Ha lesz újabb plate, tudok majd biztosítani mindent a további tesztekhez.

Fióka 240gr SJSP volt, nem HP.

[gvass1]

Szürrealitás kimaxolva: 7,62×25 mm-es alutokos Glock Vietnamból. (Sajnos az Asia Centerben/World Mallban nem lesz kapható, pedig igény volna rá...)
https://www.kaliberinfo.hu/hirek/762x25 ... ietnambol/

[jó ha van]

Szürrealitás kimaxolva: 7,62×25 mm-es alutokos Glock Vietnamból. (Sajnos az Asia Centerben/World Mallban nem lesz kapható, pedig igény volna rá...)
https://www.kaliberinfo.hu/hirek/762x25 ... ietnambol/

Ez vajon mit tenne a csájníz pléttel?

[gvass1]

Ez vajon mit tenne a csájníz pléttel?

Szerintem ezt de facto pont csájníz plét ELLEN fejlesztették ki, ha az PLA katonáin van. Így történelmileg.

[jó ha van]

Szerintem ezt de facto pont csájníz plét ELLEN fejlesztették ki, ha az PLA katonáin van. Így történelmileg.

Ilyesmit gyanítottam én is.
A jó öreg Tokarevtől még mindig illik tartani.
Az igaz, hogy eredetileg a pisztolyba meg a pps-be más teljesítményű lőszereket terveztek a szovjetek?

[Petya357]

Fióka 240gr SJSP volt, nem HP.

Köszi a pontosítást! Akkor Sword, abból a fegyverből, az a lőszer 1500+ fps, még abban hidegben is. ( ~460+ m/s, a civilizált világ mértékegységeiben kifejezve)

Egyébként a SJHP vs SJSP - más teszteken nem láttam különbséget szilárd plate átütésben.

Az átütés fő komponense mindig a sebesség. (Minél nagyobb, annál jobb) A második legfontosabb az átmérő (minél kisebb, annál jobb - ezért lövi át a.223 FMJ azt a platet, amit a 7,62x39 FMJ még éppen, hogy nem) .

Azonos sebesség mellett a lövedék tömege jó, ha minél nagyobb, de a sebesség ritkán lesz azonos - általában a nehezebb egyben lassabb is. Úgyhogy a gyors, kicsi lövedék a nyerő.

[bel]

Ilyesmit gyanítottam én is.
A jó öreg Tokarevtől még mindig illik tartani.

Szia,

Egyszer regen, valaki szerzett egy lejart szavatossagu kevlart mellenyt.

Felraktuk egy fuggolegesen allo gerendara, es kiprobaltuk:
1. 9x19: megfogta, de lett egy lathato benyomodas a gerendan.
2. 9 mm super auto (ipsc major): megfogta ezt is, lathatoan nagyobb volt a benyomodas a gerendan
3. 7.62x25 civil, rezkpenyes, olommagvas loszer PPS-bol: atutette a mellenyt, atment a gerendan, atutotte a melleny masik felet.

Szoval igen, sokkal-sokkal nagyobb a TT loszer atutese - nem veletlen, hogy a szituacios szakag szabalykonyveben van egy olyan felmondat, hogy "fémcélra 7.62 x 25, és minden ennél nagyobb áthatolóképességű lőszer tiltott, kivéve, ha a verseny rendezője a verseny kiírásban engedélyezi".

Bel

[WildBear23]

Ilyesmit gyanítottam én is.
A jó öreg Tokarevtől még mindig illik tartani.
Az igaz, hogy eredetileg a pisztolyba meg a pps-be más teljesítményű lőszereket terveztek a szovjetek?

This P-41 cartridge is identical in external appearance to the 7.62mm pistol cartridge Type P, except for the color markings. The bullet has an armor-piercing core, however, as well as an incendiary composition inside the nose section of the jacket. This cartridge possibly can be fire in the 7.62mm TT pistol M1933, but it was designed for use in the submachine guns, to be fire against fuel containers, motorcycles, and unarmored cars.

https://ww2data.blogspot.com/2015/05/so ... m.html?m=1

[bel]

Az átütés fő komponense mindig a sebesség. (Minél nagyobb, annál jobb) A második legfontosabb az átmérő (minél kisebb, annál jobb - ezért lövi át a.223 FMJ azt a platet, amit a 7,62x39 FMJ még éppen, hogy nem) .

Szia,

Nem ellentmondva, csak kiegeszitve, hogy hadi loszer eseten ennel osszetettebb a dolog:
-Az alap 7.62x39 loszer, amit acelmagvasnak neveznek, abban tompa lagyvas mag van hatul egy olomingben. Becsapodaskor az oloming lerepul, a vasmag pici impulcusa probalja meg a tompa hegy viszonylag nagy atmerojeben atszakitani a celt - sikerul is 2 mm homogen acelpancel eseteben, de ennel tobbnel mar jellemzoen nem.
-Az alap 5.56x45-os loszer valoban hegyes edzett acelmagot tartalmaz az elejen, mogotte olmot. Becsapodaskor az olom tolja hatulrol az ecelt, az impulzusuk osszeadodik, plusz a hegynek koszonhetoen egesz picike pontra osszpontosul eloszor ez az energia es impulzus. Ennek megfeleloen 6 mm homogen acelpancelt ut at, vagyis 3-szor annyit, mint az alap 7.62x39.
-Kicsit ellentmondva az eddigi logikanak, van regota panceltoro-gyujto loszer 7.62x39-es meretben, 8 mm homogen acelpancel atutessel, persze ebben elol hegyes edzett acelhegy van. Nem annyira reg ota (kb 30 eve ) elkeszult Magyarorszagon a kimondottan panceltoro 7.62x39-es loszer is, ennek 13 mm az atutes, igaz ebben a hegyes mag wolfram-karbidbol keszult .

A fentiek precizebben megfogalmazva, Foldi Fenerc altal:
"A 7.62x39 mm-es kaliber...
a lövedék átütőképessége páncéllemezre nem jelentős (100m-en ~ 2 mm), ami a szerencsétlenül kialakított acélmagnak köszönhető
A lövedékmag kialakítása tipikusan világháborús eredmény, nem az átütőképesség növelését célozta, hanem a drága ólom kiváltását. A gyakorlatilag hengeresnek tekinthető (mindkét végén lapos) lágyacél mag egy óloming által oldalról és elölről körülfogva illeszkedik a lövedék köpenyébe. A becsapódáskor ez az óloming lecsúszik a lágyacél magról miközben mozgási energiájának csak egy igen csekély részét adja át annak. A lágyacél átütőképessége páncélon nem számottevő.
...
Az 5.45x39 mm-es kaliber...
az átütési jellemzői rendkívül rosszak. Köszönhető ez a lövedék (a 43M PSz lövedékével azonos konstrukciójú) acél magvas felépítésének. Hiába
magasabb majd 40%-kal a fajlagos energiasűrűsége, mint a 7.62 LPSz lövedéknek, átütőképessége mégis kisebb, főleg az elkonyuló lövedékorrnak
köszönhetően.
...
Az 5.56x45 mm-es kaliber...
a 223 Rem. kaliber jelzésű, 5.56 mm-es M193 jelű haditöltény 3.5 g tömegű, teljes köpenyes, ólom magvas, hegyes orrú, de tömzsi (18.8 mm) lövedéke
igen rossz külballisztikai jellemzőkkel rendelkezik. Kezdősebessége átlagosan mintegy 1000 m/s, torkolati energiája 1.75 kJ. Ezt az energiát a röppályán viszont gyorsan veszíti el. A lövedék a röppályán instabil, vékony faágak, aljnövényzet már eltéríti a lővonaltól. Normál légköri viszonyok
mellett is csak 2-300 m lőtávolságra alkalmas eredményes célzott egyes lövések leadására. A lövedék átütőképessége páncéllemezre méretéhez
képest jelentős (100 m-en kb. 4-5 mm), meghaladja a 7.62 mm-es 43 PSz lövedékét. A külballisztikai problémák kompenzálására dolgozták ki az
SS109 (5.56x45 NATO) jelű töltényt. Ennek 4.05 g-os teljes köpenyes acél/ólom magvas lövedéke jelentősen hosszabb az M193-énál (23 mm
hosszú, de ez sem csónak alakú). Kezdősebessége némiképp csökkent (980 m/s-ra), a tömeg és hossznövekedés miatt azonban lényegesen javultak a
külballisztikai jellemzők. A lövedék érzékenysége a röppályán érezhetően csökkent. A különleges mag kialakítás miatt páncéltörő képessége alig
marad el a 43M BZ lövedékétől.
A lövedék csúcsába, a köpeny alá egy kb. 4 mm-es magas edzett, hegyes acélkúpot sajtoltak, a teljes ólomtömeg e mögött található. Becsapódáskor ez az ólomtömeg, mint kalapács a szöget, üti át az acélkúpot a páncéllemezen, miközben a keletkezett lyukon az ólom is átfolyik és a túloldalon cseppekké összeállva - mint apró sörétszemek - okoz roncsolásos sérüléseket."

[aksurv]

Szerintem ezt de facto pont csájníz plét ELLEN fejlesztették ki, ha az PLA katonáin van. Így történelmileg.

Azon alis kínai IV. mellény van, az még a 39 M se viszi at.

[szöged]

Szia,

Egyszer regen, valaki szerzett egy lejart szavatossagu kevlart mellenyt.

Felraktuk egy fuggolegesen allo gerendara, es kiprobaltuk:
1. 9x19: megfogta, de lett egy lathato benyomodas a gerendan.
2. 9 mm super auto (ipsc major): megfogta ezt is, lathatoan nagyobb volt a benyomodas a gerendan
3. 7.62x25 civil, rezkpenyes, olommagvas loszer PPS-bol: atutette a mellenyt, atment a gerendan, atutotte a melleny masik felet.

Szoval igen, sokkal-sokkal nagyobb a TT loszer atutese - nem veletlen, hogy a szituacios szakag szabalykonyveben van egy olyan felmondat, hogy "fémcélra 7.62 x 25, és minden ennél nagyobb áthatolóképességű lőszer tiltott, kivéve, ha a verseny rendezője a verseny kiírásban engedélyezi".

Bel

kicsit több, mint 10 éve én is vettem egy lejárt szavatosságú bw splitterschutzwestét játszani

nekünk vadászoknak nem lehet pisztolyunk, szóval puskával lövöldöztünk rá a lőtéren

a .22 LR-t simán megfogta

a sörétet még simábban (mindegyik félét; a 00 buckshotot is...de acélsörét nem volt akkoriban nálunk, így azt nem teszteltük)

a slug sem ment át rajta, de az már nagyon súlyos sérüléseket okozott volna ha emberen van (akár halálosat)

a következő a combossági sorban a rendelkezésünkre álló eszközök közül a .30-30 volt, valami nagyon könnyen gombásodó lövedékkel

simán keresztülfosta

így nem léptünk tovább a .243-ra sem

a .30-30-cal löttem rongyosra

[Poresz]

Az igaz, hogy eredetileg a pisztolyba meg a pps-be más teljesítményű lőszereket terveztek a szovjetek?

Arra fogadok, hogy ha a dinoszauruszok olyan túlélési képességgel rendelkeztek volna, mint ez a mendemonda, a futópályán és a parkban velociraptorok kergetnének…

A válasz nagyon egyszerű: meg kell nézni az anyagismereteket és a lő-/kezelési utasításokat, hogy milyen lőszereket rendszeresítettek hozzá. (Vagy írni kell egy hadtörténeti múzeum egyik hadtörténésznek. Szerintem a "csehszlovák géppisztolylőszer" legendájának is ez a megoldása.) - Ami biztos, hogy Magyarországon nem vacakoltak ilyesmivel, az 1930 M. éles pisztolytöltényt, majd a 7,62 mm 48 M. egységes éles pisztolylőszert használták az utasítások alapján:
1941 M. 7,62 mm-es géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (36-37. oldal.)
Ideiglenes 48 M. géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (30-31. oldal.)
Ideiglenes 48 M. pisztoly anyagismeret és lőutasítás(27-28. oldal: ez a legkonkrétabb.)
K-1 könnyű géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (3. oldal 2. pont.)

FélOFF: ugyanúgy, ahogy a NATO-szabvány 9×19 mm Luger töltényből is egyfélére van magyar szabvány: MSZ K 1153:2000 9 mm-es Parabellum töltény(sic!).

Utóirat: megnéztem a 7,62×25 mm lőszer orosz Wikipédia oldalát, gépi fordítást kértem: külön géppisztolylőszernek nyomát sem látom.

Egyébként érdekes, hogy TT-lőszerként emlegetjük. Pedig a sztorit úgy ismerem, hogy a szovjetek több év kísérletezés után belátták az 1920-as évek végére, hogy a 7,62×38 mm R Nagant-lőszerrel csak irreális energiabefektetés árán lesz egy alulhangszerelt géppisztolyuk. Úgyhogy felpumpálták az általuk már jól ismert és kedvelt 7,62×25 mm Mauser lőszert, hogy jobban érezze magát a hosszabb csőben. Szóval a karrierjét gépisztolyba való lőszerként kezdte.
Majd a téli háború fiaskójáig kukázták az egész géppisztoly-projektet - majd nagyon gyorsan előguberálták-exhumálták -, és inkább lett egy frankó öntöltő pisztolyuk. Kissé túltöltött lőszerrel. Érezték, hogy ez azért nem az igazi, és 1941-ben már azon gondolkodtak, hogy a három öntöltő pisztoly-prototípusból melyik lesz a nyerő fejlesztési irány. Majd kopogtattak a németek, és egy halom hasonló fejlesztés között erre is azt mondták, hogy nincs idő vacakolni, gyártják azt, amihez van már gépsor.

[swordmanus]

Arra fogadok, hogy ha a dinoszauruszok olyan túlélési képességgel rendelkeztek volna, mint ez a mendemonda, a futópályán és a parkban velociraptorok kergetnének…

A válasz nagyon egyszerű: meg kell nézni az anyagismereteket és a lő-/kezelési utasításokat, hogy milyen lőszereket rendszeresítettek hozzá. (Vagy írni kell egy hadtörténeti múzeum egyik hadtörténésznek. Szerintem a "csehszlovák géppisztolylőszer" legendájának is ez a megoldása.) - Ami biztos, hogy Magyarországon nem vacakoltak ilyesmivel, az 1930 M. éles pisztolytöltényt, majd a 7,62 mm 48 M. egységes éles pisztolylőszert használták az utasítások alapján:
1941 M. 7,62 mm-es géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (36-37. oldal.)
Ideiglenes 48 M. géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (30-31. oldal.)
Ideiglenes 48 M. pisztoly anyagismeret és lőutasítás(27-28. oldal: ez a legkonkrétabb.)
K-1 könnyű géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (3. oldal 2. pont.)

FélOFF: ugyanúgy, ahogy a NATO-szabvány 9×19 mm Luger töltényből is egyfélére van magyar szabvány: MSZ K 1153:2000 9 mm-es Parabellum töltény(sic!).

Utóirat: megnéztem a 7,62×25 mm lőszer orosz Wikipédia oldalát, gépi fordítást kértem: külön géppisztolylőszernek nyomát sem látom.

Egyébként érdekes, hogy TT-lőszerként emlegetjük. Pedig a sztorit úgy ismerem, hogy a szovjetek több év kísérletezés után belátták az 1920-as évek végére, hogy a 7,62×38 mm R Nagant-lőszerrel csak irreális energiabefektetés árán lesz egy alulhangszerelt géppisztolyuk. Úgyhogy felpumpálták az általuk már jól ismert és kedvelt 7,62×25 mm Mauser lőszert, hogy jobban érezze magát a hosszabb csőben. Szóval a karrierjét gépisztolyba való lőszerként kezdte.
Majd a téli háború fiaskójáig kukázták az egész géppisztoly-projektet - majd nagyon gyorsan előguberálták-exhumálták -, és inkább lett egy frankó öntöltő pisztolyuk. Kissé túltöltött lőszerrel. Érezték, hogy ez azért nem az igazi, és 1941-ben már azon gondolkodtak, hogy a három öntöltő pisztoly-prototípusból melyik lesz a nyerő fejlesztési irány. Majd kopogtattak a németek, és egy halom hasonló fejlesztés között erre is azt mondták, hogy nincs idő vacakolni, gyártják azt, amihez van már gépsor.

Egyébként szerintem a megfejtés a nagyobb csőhossz volt, ami a nagyobb célzóvonallal párosulva nagyobb hatékonyságot okozott géppisztolyból, mint pisztolyból, mert nagyobb energiájú lövedék nagyobb valószínűséggel talált. Nyilván ehhez kellene nézni mondjuk V0-t mindkettő fegyverre, de erősek a megérzéseim. Lásd analógként a 9x19 is erősebb géppisztolyból, PCC-ből.

[jó ha van]

Arra fogadok, hogy ha a dinoszauruszok olyan túlélési képességgel rendelkeztek volna, mint ez a mendemonda, a futópályán és a parkban velociraptorok kergetnének…

A válasz nagyon egyszerű: meg kell nézni az anyagismereteket és a lő-/kezelési utasításokat, hogy milyen lőszereket rendszeresítettek hozzá. (Vagy írni kell egy hadtörténeti múzeum egyik hadtörténésznek. Szerintem a "csehszlovák géppisztolylőszer" legendájának is ez a megoldása.) - Ami biztos, hogy Magyarországon nem vacakoltak ilyesmivel, az 1930 M. éles pisztolytöltényt, majd a 7,62 mm 48 M. egységes éles pisztolylőszert használták az utasítások alapján:
1941 M. 7,62 mm-es géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (36-37. oldal.)
Ideiglenes 48 M. géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (30-31. oldal.)
Ideiglenes 48 M. pisztoly anyagismeret és lőutasítás(27-28. oldal: ez a legkonkrétabb.)
K-1 könnyű géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (3. oldal 2. pont.)

FélOFF: ugyanúgy, ahogy a NATO-szabvány 9×19 mm Luger töltényből is egyfélére van magyar szabvány: MSZ K 1153:2000 9 mm-es Parabellum töltény(sic!).

Utóirat: megnéztem a 7,62×25 mm lőszer orosz Wikipédia oldalát, gépi fordítást kértem: külön géppisztolylőszernek nyomát sem látom.

Egyébként érdekes, hogy TT-lőszerként emlegetjük. Pedig a sztorit úgy ismerem, hogy a szovjetek több év kísérletezés után belátták az 1920-as évek végére, hogy a 7,62×38 mm R Nagant-lőszerrel csak irreális energiabefektetés árán lesz egy alulhangszerelt géppisztolyuk. Úgyhogy felpumpálták az általuk már jól ismert és kedvelt 7,62×25 mm Mauser lőszert, hogy jobban érezze magát a hosszabb csőben. Szóval a karrierjét gépisztolyba való lőszerként kezdte.
Majd a téli háború fiaskójáig kukázták az egész géppisztoly-projektet - majd nagyon gyorsan előguberálták-exhumálták -, és inkább lett egy frankó öntöltő pisztolyuk. Kissé túltöltött lőszerrel. Érezték, hogy ez azért nem az igazi, és 1941-ben már azon gondolkodtak, hogy a három öntöltő pisztoly-prototípusból melyik lesz a nyerő fejlesztési irány. Majd kopogtattak a németek, és egy halom hasonló fejlesztés között erre is azt mondták, hogy nincs idő vacakolni, gyártják azt, amihez van már gépsor.

Köszi Poresz!
Vagy profesz(szor).

[slavau]

Kicsit kiegészítem a TT lőszer és a géppisztolyok szoriját.

Az elején az volt a cél, hogy saját öntöltő pisztolyt fejlesszenek, de erre a revolverekhez való lőszerek erre nem igazán voltak jók. Ezért a Mauser C96 által használt 7,63×25 mm-es lőszert választották alapnak, mert abból akkoriban sok volt használatban. Egy kicsit csökkentettek a kaliberen (7,62 mm-re), hogy passzoljon más fegyverekhez meg a gyártóberendezésekhez. A teljesítményt viszont felturbózták, hogy géppisztolyban is működjön.

Így született meg a TT pisztoly, a géppisztolyból lett a PPD (Пистолет-Пулемет Дягтерева). Tokarev is próbálkozott saját géppisztollyal, de nem járt sok sikerrel. A TT-t végül sorozatgyártásba vitték, a PPD-ből viszont csak nagyjából 5000 darabot készítettek kísérleti céllal. Ennek oka, hogy a PPD túl drága volt, még az akkor rendszeresített SzVT-38-nél is, ráadásul a konstrukció sem volt alkalmas nagy mennyiségű gyártásra.

A finn háború alatt kiderült, hogy a géppisztolyokra szükség van, ezért sürgősen beindították a PPD gyártását, miközben elkezdtek keresni egyszerűbben gyártható változatokat. 1940-ben nagyjából 80 000 PPD készült, később pedig a leningrádi blokád alatt még kb. 50 000 darab.

1941-ben viszont elkezdték gyártani a PPS-t, ami sokkal egyszerűbb konstrukció volt, és gyorsabban gyártható. Ezt követte a PPSz, ami még ennél is egyszerűbb és olcsóbb volt.

[Petya357]

Arra fogadok, hogy ha a dinoszauruszok olyan túlélési képességgel rendelkeztek volna, mint ez a mendemonda, a futópályán és a parkban velociraptorok kergetnének…

A válasz nagyon egyszerű: meg kell nézni az anyagismereteket és a lő-/kezelési utasításokat, hogy milyen lőszereket rendszeresítettek hozzá. (Vagy írni kell egy hadtörténeti múzeum egyik hadtörténésznek. Szerintem a "csehszlovák géppisztolylőszer" legendájának is ez a megoldása.) - Ami biztos, hogy Magyarországon nem vacakoltak ilyesmivel, az 1930 M. éles pisztolytöltényt, majd a 7,62 mm 48 M. egységes éles pisztolylőszert használták az utasítások alapján:
1941 M. 7,62 mm-es géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (36-37. oldal.)
Ideiglenes 48 M. géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (30-31. oldal.)
Ideiglenes 48 M. pisztoly anyagismeret és lőutasítás(27-28. oldal: ez a legkonkrétabb.)
K-1 könnyű géppisztoly anyagismeret és lőutasítás (3. oldal 2. pont.)

FélOFF: ugyanúgy, ahogy a NATO-szabvány 9×19 mm Luger töltényből is egyfélére van magyar szabvány: MSZ K 1153:2000 9 mm-es Parabellum töltény(sic!).

Utóirat: megnéztem a 7,62×25 mm lőszer orosz Wikipédia oldalát, gépi fordítást kértem: külön géppisztolylőszernek nyomát sem látom.

Egyébként érdekes, hogy TT-lőszerként emlegetjük. Pedig a sztorit úgy ismerem, hogy a szovjetek több év kísérletezés után belátták az 1920-as évek végére, hogy a 7,62×38 mm R Nagant-lőszerrel csak irreális energiabefektetés árán lesz egy alulhangszerelt géppisztolyuk. Úgyhogy felpumpálták az általuk már jól ismert és kedvelt 7,62×25 mm Mauser lőszert, hogy jobban érezze magát a hosszabb csőben. Szóval a karrierjét gépisztolyba való lőszerként kezdte.
Majd a téli háború fiaskójáig kukázták az egész géppisztoly-projektet - majd nagyon gyorsan előguberálták-exhumálták -, és inkább lett egy frankó öntöltő pisztolyuk. Kissé túltöltött lőszerrel. Érezték, hogy ez azért nem az igazi, és 1941-ben már azon gondolkodtak, hogy a három öntöltő pisztoly-prototípusból melyik lesz a nyerő fejlesztési irány. Majd kopogtattak a németek, és egy halom hasonló fejlesztés között erre is azt mondták, hogy nincs idő vacakolni, gyártják azt, amihez van már gépsor.

Szia Poresz!

Szerintem ez határozottan jó irány - fact check, legendák helyett ! A módszernek sajnis korlátai - sok forrás van, mindnek utánajárni nehez. Magyarország pedig nem a világ közepe: léteznek nem magyar szabványok, sőt az is nehezíti a dolgunkat, hogy regen volt többféke szabvány, és most már nem gyártják, de korábban lehetett. Az orosz Wikipédiát eskű meg nem néztem volna, hogyha nem linkekeled be, és annak is csak egy hivatkozásán , egy másról szóló cikkben (TT löszer eredete a 7,63mm Mauserből , és a két lőszer különbségei) lett meg a kakukktojás.

https://grozab.livejournal.com/13263.html?

Azért ezt megtalálni, gépi furdítassal IMHO nem lehet.

Ez egy egeszen komoly cikk a “TT lőszerről”. Itt találtam hihető, értelmes magyarázatot a “cseh gépoisztolylősterre” . Hüvely belső terfogat méresekkel, lőportípusokkal, és konkrét nyomás adatokkal. Engem meggyőzött.

A megfejtés: de, igenis létezett a szokásosnál magasabb nyomasú löszer, ami tartós használat mellett bizony tönkreteszi a TTt. A modern szemmel nézve +P+ lőszer túlnyomásának titka a házilagos újratöltés tananyagban keresendő, és kétrétű:
- gyorsabb lőpor
- acélmagvas lövedék

Az első triviális: gyors lőpor = nagyobb nyomás. Ezt mindenki tudja. a második ok már kevésbé. Nekem legalábbis nem volt az…

De teljesen logikus. T.i. Azonos lövedék tömeg mellett - mert ezt sem lehet végtelenül csökkenteni, es a TT lövedék eleve könnyű - az acél magvas lövedék hosszabb. Az ölom sűrűbb mint az acél, az átmérő pedig adott. Ezert muszáj hosszabbnak kennie. A lőszer külső méretei is adottak - máskép nem férne a tarba, nem lenne megbízható. Ezért a hüvely a lövedék ültetés utáni belső térfogata lecsökken. Ez is jelentős nyomás növekedést okoz.

Na ez a “géppisztolylőszer”, ami “erősebb”. A legenda - szerintem - igaz, viszont gyakorlat jelentősége közel nulla, mert ugyan a környező országokban még mindig hozzá lehet férni 30-49-50 éves surplus a acélmagvas TT lőszerhez, de Magyarországon ez A kategóriás haditechnikának minősül, polgári forgalomba nem kerülhet. De azért láttunk már olyat, hogy - innét ered IMHO a legenda.

[Petya357]

Kicsit kiegészítem a TT lőszer és a géppisztolyok szoriját.

Az elején az volt a cél, hogy saját öntöltő pisztolyt fejlesszenek, de erre a revolverekhez való lőszerek erre nem igazán voltak jók. Ezért a Mauser C96 által használt 7,63×25 mm-es lőszert választották alapnak, mert abból akkoriban sok volt használatban. Egy kicsit csökkentettek a kaliberen (7,62 mm-re), hogy passzoljon más fegyverekhez meg a gyártóberendezésekhez. A teljesítményt viszont felturbózták, hogy géppisztolyban is működjön.

Így született meg a TT pisztoly, a géppisztolyból lett a PPD (Пистолет-Пулемет Дягтерева). Tokarev is próbálkozott saját géppisztollyal, de nem járt sok sikerrel. A TT-t végül sorozatgyártásba vitték, a PPD-ből viszont csak nagyjából 5000 darabot készítettek kísérleti céllal. Ennek oka, hogy a PPD túl drága volt, még az akkor rendszeresített SzVT-38-nél is, ráadásul a konstrukció sem volt alkalmas nagy mennyiségű gyártásra.

A finn háború alatt kiderült, hogy a géppisztolyokra szükség van, ezért sürgősen beindították a PPD gyártását, miközben elkezdtek keresni egyszerűbben gyártható változatokat. 1940-ben nagyjából 80 000 PPD készült, később pedig a leningrádi blokád alatt még kb. 50 000 darab.

1941-ben viszont elkezdték gyártani a PPS-t, ami sokkal egyszerűbb konstrukció volt, és gyorsabban gyártható. Ezt követte a PPSz, ami még ennél is egyszerűbb és olcsóbb volt.

+1

Ha már eredetlegedák…

Talán még két további , kisebb változás is megemlíthető a az eredeti 7,63x25 Mauser lőszerhez képest:
- megnövelték a horony mélységet, hogy biztosabb legyen a hüvelyvonó működése - ez mostanáig így is maradt!
- kicserélték a Small Pistol Boxer csappantyút a szovjet szabvány 5mm Berdan csapira, ami ugyanaz mint a Nagant revolver lőszerben. A modern gyártasú 7,62x25-nél
visszatértek a sokkal könnyebben újratölthető, Nyugaton is könnyen hozzáférhető Boxer csapiihoz.

Mindkettő jól látszik a csatolt képen:

[slavau]

https://grozab.livejournal.com/13263.html?

Köszönöm az érdеkes olvásmányt!

[Poresz]

Szia Poresz!

Szerintem ez határozottan jó irány - fact check, legendák helyett ! A módszernek sajnis korlátai - sok forrás van, mindnek utánajárni nehez. Magyarország pedig nem a világ közepe: léteznek nem magyar szabványok, sőt az is nehezíti a dolgunkat, hogy regen volt többféke szabvány, és most már nem gyártják, de korábban lehetett. Az orosz Wikipédiát eskű meg nem néztem volna, hogyha nem linkekeled be, és annak is csak egy hivatkozásán , egy másról szóló cikkben (TT löszer eredete a 7,63mm Mauserből , és a két lőszer különbségei) lett meg a kakukktojás.

https://grozab.livejournal.com/13263.html?

Azért ezt megtalálni, gépi furdítassal IMHO nem lehet.

Ez egy egeszen komoly cikk a “TT lőszerről”. Itt találtam hihető, értelmes magyarázatot a “cseh gépoisztolylősterre” . Hüvely belső terfogat méresekkel, lőportípusokkal, és konkrét nyomás adatokkal. Engem meggyőzött.

A megfejtés: de, igenis létezett a szokásosnál magasabb nyomasú löszer, ami tartós használat mellett bizony tönkreteszi a TTt. A modern szemmel nézve +P+ lőszer túlnyomásának titka a házilagos újratöltés tananyagban keresendő, és kétrétű:
- gyorsabb lőpor
- acélmagvas lövedék

Az első triviális: gyors lőpor = nagyobb nyomás. Ezt mindenki tudja. a második ok már kevésbé. Nekem legalábbis nem volt az…

De teljesen logikus. T.i. Azonos lövedék tömeg mellett - mert ezt sem lehet végtelenül csökkenteni, es a TT lövedék eleve könnyű - az acél magvas lövedék hosszabb. Az ölom sűrűbb mint az acél, az átmérő pedig adott. Ezert muszáj hosszabbnak kennie. A lőszer külső méretei is adottak - máskép nem férne a tarba, nem lenne megbízható. Ezért a hüvely a lövedék ültetés utáni belső térfogata lecsökken. Ez is jelentős nyomás növekedést okoz.

Na ez a “géppisztolylőszer”, ami “erősebb”. A legenda - szerintem - igaz, viszont gyakorlat jelentősége közel nulla, mert ugyan a környező országokban még mindig hozzá lehet férni 30-49-50 éves surplus a acélmagvas TT lőszerhez, de Magyarországon ez A kategóriás haditechnikának minősül, polgári forgalomba nem kerülhet. De azért láttunk már olyat, hogy - innét ered IMHO a legenda.

Esélyem sem volt, mert azt gondoltam, hogy miután minimum hallgatólagosan szabványosítottak egy lőszert, majd annak a maximális nyomására (és nyomásgörbéjére) terveztek több fegyvertípust, amiket tíz- és százezeres nagyságrendben gyártottak, ezen üzemi nyomásnál nagyobb nyomást produkáló lőszert nem gyártanak milliós nagyságrendben szándékosan. De bevállalták.

Kg/cm^3? Ez hogyan mértékegysége a nyomásnak? Értem, hogy kilopondra (kilogrammsúlyra) gondoltak, de az felületre hat. Ebben pedig térfogat van, így pedig sűrűséget jelent. Annak pedig kicsit sok földi körülmények között. (Nem kp/cm^2 akar lenni ez?)

[slavau]

Esélyem sem volt, mert azt gondoltam, hogy miután minimum hallgatólagosan szabványosítottak egy lőszert, majd annak a maximális nyomására (és nyomásgörbéjére) terveztek több fegyvertípust, amiket tíz- és százezeres nagyságrendben gyártottak, ezen üzemi nyomásnál nagyobb nyomást produkáló lőszert nem gyártanak milliós nagyságrendben szándékosan. De bevállalták.

Ha jól tudom, pisztolyokban csak sima olmos lövedéket lehetett használni, míg géppisztolyokban bármelyiket – az olmosat, az acélmagvasat, a páncéltörő gyújtót és a nyomjelzőt is. Ezek különböző jelöléssel voltak ellátva.

Kg/cm^3? Ez hogyan mértékegysége a nyomásnak? Értem, hogy kilopondra (kilogrammsúlyra) gondoltak, de az felületre hat. Ebben pedig térfogat van, így pedig sűrűséget jelent. Annak pedig kicsit sok földi körülmények között. (Nem kp/cm^2 akar lenni ez?)

Biztos, hogy kg/cm2-re gondoltak, csak elírták.

[slavau]

+1

Ha már eredetlegedák…
...
Mindkettő jól látszik a csatolt képen:
IMG_2067.jpeg

Itt viszont meg lehet nézni különböző vágott lőszerek fotóit - olmos, acél, nyomjelző, stb.
https://копанина.рф/publ/1/pistoletnyj_ ... 17-1-0-740

[Poresz]

Talán még két további , kisebb változás is megemlíthető a az eredeti 7,63x25 Mauser lőszerhez képest:
- megnövelték a horony mélységet, hogy biztosabb legyen a hüvelyvonó működése - ez mostanáig így is maradt!
- kicserélték a Small Pistol Boxer csappantyút a szovjet szabvány 5mm Berdan csapira, ami ugyanaz mint a Nagant revolver lőszerben. A modern gyártasú 7,62x25-nél visszatértek a sokkal könnyebben újratölthető, Nyugaton is könnyen hozzáférhető Boxer csapiihoz.

Mindkettő jól látszik a csatolt képen

Apropó, van MSz K szabvány a csappantyú(csésze) méreteire, csak olyan béna a MSzT szabványkeresője, hogy nem lehet kilistáztatni azt, amit el akarnak adni nekem… - A csappantyúkra létezik valamilyen C.I.P. vagy SAAMI-szerű széles körben elfogadott szabvány? (Vagy oldja meg minden gyár magának, hogy amit gyárt, az kompatibilis legyen azzal, amihez a vevői használni kívánják?)

[Poresz]

Elkezdtem játszani a ChatGPT-vel, mert haladni kell a korral, még akkor is, ha nem érdekel. Ez nem kedv kérdése: aki lemarad, ott marad.

A C.I.P. honlapján nem található meg az az információ, hogy Oroszország mióta C.I.P.-tagállam.

"- Since when is Russia a C.I.P. member state? When did the Soviet Union join the C.I.P. Convention?
- Russia is a member state of the Convention on International Interests in Mobile Equipment (C.I.P.), which was established in 2001. The Soviet Union was one of the original signatories of the C.I.P. Convention when it was opened for signature on March 16, 2001. After the dissolution of the Soviet Union in 1991, Russia continued to participate in international treaties, including the C.I.P. Convention.
- No. I mean C.I.P. as 'Commission internationale permanente pour l'épreuve des armes à feu portatives'.
- Thank you for the clarification. The Commission internationale permanente pour l'épreuve des armes à feu portatives (C.I.P.) is an organization established to standardize the testing of firearms and ammunition. The Soviet Union became a member of the C.I.P. in 1973. Russia, as the successor state to the Soviet Union, continues to be a member of the C.I.P. since its establishment."

Megerősítést kérek, hogy a Szovjetunió valóban 1973-ban csatlakozott a C.I.P.-hez.

[slavau]

Megerősítést kérek, hogy a Szovjetunió valóban 1973-ban csatlakozott a C.I.P.-hez.

Oroszország 1994-ben csatlakozott a CIP-hez.
https://base.garant.ru/2540692/8b7b3c1c ... 3736aa67a/

[gvass1]

Új Taurus NEM MIKRO-, hanem szubkompakt: GX2
https://www.kaliberinfo.hu/hirek/uj-tau ... mpakt-gx2/

[jó ha van]

Szia Poresz!

Szerintem ez határozottan jó irány - fact check, legendák helyett ! A módszernek sajnis korlátai - sok forrás van, mindnek utánajárni nehez. Magyarország pedig nem a világ közepe: léteznek nem magyar szabványok, sőt az is nehezíti a dolgunkat, hogy regen volt többféke szabvány, és most már nem gyártják, de korábban lehetett. Az orosz Wikipédiát eskű meg nem néztem volna, hogyha nem linkekeled be, és annak is csak egy hivatkozásán , egy másról szóló cikkben (TT löszer eredete a 7,63mm Mauserből , és a két lőszer különbségei) lett meg a kakukktojás.

https://grozab.livejournal.com/13263.html?

Azért ezt megtalálni, gépi furdítassal IMHO nem lehet.

Ez egy egeszen komoly cikk a “TT lőszerről”. Itt találtam hihető, értelmes magyarázatot a “cseh gépoisztolylősterre” . Hüvely belső terfogat méresekkel, lőportípusokkal, és konkrét nyomás adatokkal. Engem meggyőzött.

A megfejtés: de, igenis létezett a szokásosnál magasabb nyomasú löszer, ami tartós használat mellett bizony tönkreteszi a TTt. A modern szemmel nézve +P+ lőszer túlnyomásának titka a házilagos újratöltés tananyagban keresendő, és kétrétű:
- gyorsabb lőpor
- acélmagvas lövedék

Az első triviális: gyors lőpor = nagyobb nyomás. Ezt mindenki tudja. a második ok már kevésbé. Nekem legalábbis nem volt az…

De teljesen logikus. T.i. Azonos lövedék tömeg mellett - mert ezt sem lehet végtelenül csökkenteni, es a TT lövedék eleve könnyű - az acél magvas lövedék hosszabb. Az ölom sűrűbb mint az acél, az átmérő pedig adott. Ezert muszáj hosszabbnak kennie. A lőszer külső méretei is adottak - máskép nem férne a tarba, nem lenne megbízható. Ezért a hüvely a lövedék ültetés utáni belső térfogata lecsökken. Ez is jelentős nyomás növekedést okoz.

Na ez a “géppisztolylőszer”, ami “erősebb”. A legenda - szerintem - igaz, viszont gyakorlat jelentősége közel nulla, mert ugyan a környező országokban még mindig hozzá lehet férni 30-49-50 éves surplus a acélmagvas TT lőszerhez, de Magyarországon ez A kategóriás haditechnikának minősül, polgári forgalomba nem kerülhet. De azért láttunk már olyat, hogy - innét ered IMHO a legenda.

Köszi Petya, ilyesmi rémlett nekem is, valahonnan a múlt ködéből. De annyi ettől eltérő információ jött be már erről, hogy elbizonytalanodtam.

[Poresz]

Oroszország 1994-ben csatlakozott a CIP-hez.
https://base.garant.ru/2540692/8b7b3c1c ... 3736aa67a/

OFF: ezzel a honlappal mi a probléma, hogy nem engedi a gépi fordítást, és még másolni sem engedi a szöveget?

Itt olvasható egy 1971-es dátum is, talán "julija" = július 3. Kb. ugyanabból az időintervallumból (1969-73), amikor Magyarország visszalépett a C.I.P.-egyezményben.

Ugye a C.I.P.-et pont az I. világháború kirobbantása előtt pár héttel sikerült megalapítani, és Magyarország elvileg alapító tag - bár ebben nem vagyok teljesen biztos -, de ténylegesen csak az 1920-as évek végén nyert felvételt (egyébként a magyar küldöttség egyik tagja Frommer Rudolf volt). → Ennek analógiájára kezdett foglalkoztatni, hogy mint nagyhatalom, a cári Oroszország is C.I.P.-alapító tagállam volt-e, és a Szovjetunió meddig maradt ki belőle. Mert azt nem tudom, de sejtem és fogadnék rá, hogy Magyarország C.I.P.-tagsága a vasfüggöny leereszkedésével szakadt meg.

[WildBear23]

Szia Poresz!

Szerintem ez határozottan jó irány - fact check, legendák helyett ! A módszernek sajnis korlátai - sok forrás van, mindnek utánajárni nehez. Magyarország pedig nem a világ közepe: léteznek nem magyar szabványok, sőt az is nehezíti a dolgunkat, hogy regen volt többféke szabvány, és most már nem gyártják, de korábban lehetett. Az orosz Wikipédiát eskű meg nem néztem volna, hogyha nem linkekeled be, és annak is csak egy hivatkozásán , egy másról szóló cikkben (TT löszer eredete a 7,63mm Mauserből , és a két lőszer különbségei) lett meg a kakukktojás.

https://grozab.livejournal.com/13263.html?

Azért ezt megtalálni, gépi furdítassal IMHO nem lehet.

Ez egy egeszen komoly cikk a “TT lőszerről”. Itt találtam hihető, értelmes magyarázatot a “cseh gépoisztolylősterre” . Hüvely belső terfogat méresekkel, lőportípusokkal, és konkrét nyomás adatokkal. Engem meggyőzött.

A megfejtés: de, igenis létezett a szokásosnál magasabb nyomasú löszer, ami tartós használat mellett bizony tönkreteszi a TTt. A modern szemmel nézve +P+ lőszer túlnyomásának titka a házilagos újratöltés tananyagban keresendő, és kétrétű:
- gyorsabb lőpor
- acélmagvas lövedék

Az első triviális: gyors lőpor = nagyobb nyomás. Ezt mindenki tudja. a második ok már kevésbé. Nekem legalábbis nem volt az…

De teljesen logikus. T.i. Azonos lövedék tömeg mellett - mert ezt sem lehet végtelenül csökkenteni, es a TT lövedék eleve könnyű - az acél magvas lövedék hosszabb. Az ölom sűrűbb mint az acél, az átmérő pedig adott. Ezert muszáj hosszabbnak kennie. A lőszer külső méretei is adottak - máskép nem férne a tarba, nem lenne megbízható. Ezért a hüvely a lövedék ültetés utáni belső térfogata lecsökken. Ez is jelentős nyomás növekedést okoz.

Na ez a “géppisztolylőszer”, ami “erősebb”. A legenda - szerintem - igaz, viszont gyakorlat jelentősége közel nulla, mert ugyan a környező országokban még mindig hozzá lehet férni 30-49-50 éves surplus a acélmagvas TT lőszerhez, de Magyarországon ez A kategóriás haditechnikának minősül, polgári forgalomba nem kerülhet. De azért láttunk már olyat, hogy - innét ered IMHO a legenda.

Emlékszem, 2000 őszén kezdett foglalkoztatni a kérdés, és akkor találtam egy honlapot, ahogy nagyon sok (10-12) féle TT lőszernek végigmérték a sebességét, lövedéktömegét, és számolták az energiáját, és a szórásokat.
A vizsgáltak közül két fajta lőszernek voltak kiugróan magasak az E0 értékei:

- cseh katonai lőszer: barnáta festett acélhüvely, acélmagvas lövedék, aym és bxn hüvelyfenékjelzés;
- fehér dobozos (katonai) Saller Béla lőszer. Ez utóbbi nem volt acélmagvas, csak acélköpenyes.

A szines dobozos Sellier Bellot már nem lógott ki a mezőnyből!

Lehet, hogy érdemes írni a Sellier Bellotnak. (Írok nekik)

[slavau]

OFF: ezzel a honlappal mi a probléma, hogy nem engedi a gépi fordítást, és még másolni sem engedi a szöveget?

OFF: Ez a Chrome-bővítmény lehetővé teszi a másolást azokon az oldalakon, ahol ez tiltva van.
https://chromewebstore.google.com/detai ... nekhfghbac
Amikor az oldalon vagy, kattints a bővítmény ikonra, majd válaszd az 'Enable' opciót.

Itt olvasható egy 1971-es dátum is, talán "julija" = július 3. Kb. ugyanabból az időintervallumból (1969-73), amikor Magyarország visszalépett a C.I.P.-egyezményben.

Itt az szerepel, hogy az egyezményt 1969. július 1-jén írták alá, 1971. július 3-án lépett életbe, és Oroszország 1994. november 3-án csatlakozott hozzá.

[Poresz]

Lehet, hogy érdemes írni a Sellier Bellotnak. (Írok nekik)

Javaslom, hogy párhuzamosan a cseh hadtörténeti múzeumnak is írj! Military History Institute Prague: muzeum@vhu.cz. - A lőszergyár az lőszergyár: elvárható, hogy a saját jelenlegi és közelmúltbeli gyártmányaikat ismerjék, de ez már egy olyan kérdés, ami a több évtizedes távlat miatt átcsúszik a had- és technikatörténet témakörébe: mert nincs olyan alkalmazott, akitől elvárható, hogy tudja, 40-50 éve mit csináltak a régi szakik, amikor ő még kisiskolás volt legjobb esetben, vagy még gyártósorra sem került.

[Petya357]

Emlékszem, 2000 őszén kezdett foglalkoztatni a kérdés, és akkor találtam egy honlapot, ahogy nagyon sok (10-12) féle TT lőszernek végigmérték a sebességét, lövedéktömegét, és számolták az energiáját, és a szórásokat.
A vizsgáltak közül két fajta lőszernek voltak kiugróan magasak az E0 értékei:

- cseh katonai lőszer: barnáta festett acélhüvely, acélmagvas lövedék, aym és bxn hüvelyfenékjelzés;
- fehér dobozos (katonai) Saller Béla lőszer. Ez utóbbi nem volt acélmagvas, csak acélköpenyes.

A szines dobozos Sellier Bellot már nem lógott ki a mezőnyből!

Lehet, hogy érdemes írni a Sellier Bellotnak. (Írok nekik)

+1
Ha megtalálod, megköszönném.

S&Bnál pedig arra tippelek, hogy polgári lőszernél, modern gyártásnán messzemenően tiszteletben tartják a CIP szabványokat.

Az a baj sok teszttel (a gumigolyósokkal is ), hogy az egyetlen dolgot, ami TÉNYLEG számít biztonsági szempontból - a Pmax - azt házilagosan nem tudják mérni. A zsúlokból meg a sebességből lehet találgatni, de ez egyáltalán nem megbízható. Amit illik ilyenkor feljegyezni, azok a túlnyomás jelei: mennyire szorul a hüvely, és persze a csappantyú túlnyomás jelei is elég jó Pmax markerek - megbízhatóbbak, mint a sebesség. És a sebesség se lenne rossz, sőt, nagyon is jól arányosítható - ha ugyanazt a lőport használnának - de nem.

[Poresz]

Az a baj sok teszttel (a gumigolyósokkal is ), hogy az egyetlen dolgot, ami TÉNYLEG számít biztonsági szempontból - a Pmax - azt házilagosan nem tudják mérni. A zsúlokból meg a sebességből lehet találgatni, de ez egyáltalán nem megbízható. Amit illik ilyenkor feljegyezni, azok a túlnyomás jelei: mennyire szorul a hüvely, és persze a csappantyú túlnyomás jelei is elég jó Pmax markerek - megbízhatóbbak, mint a sebesség. És a sebesség se lenne rossz, sőt, nagyon is jól arányosítható - ha ugyanazt a lőport használnának - de nem.

+1 & gigalike!

Ugye a nyomásgörbe alatti terület az a munka, amiből a lövedéknek mozgási energiája lesz. Igen, de adott csőhosszhoz - adott térfogathoz - nagyon sok (=végtelen) görbe rajzolható, amelyek esetén ez a munka azonos. Jó részük esetén a csúcsnyomás már a szabványos és a biztonságos érték felett van.

A nyomásgörbe elméleti, közelítő meghatározásához pedig kéne néhány adat, amik nincsenek ráírva a riasztótöltényes dobozra, itthon kissé nehézkesen meghatározhatók, így nem tudom velük megetetni az Excelt.

[Petya357]

Végre sikerült úgy belőni a Steyr Scoutot, hogy tartsa is a nullat. Idegesített, hogy mennyivel rosszabbat lövök optikával, mint a nyílt, nagyon-nem-pontlövő beépített Ghost Ring szükség-irányzékkal Nem a puska, és nem is távcső hibája volt az a sok eddigi pofáraesés - hanem a szereléké. X lövés után kilazultak a csavarok . Most ellenőriztem 20 lövés után, és volt amit után kellett húzni - utána már úgy maradt.nyomatékkulcsom sajna nincs, érzesre ment (tudom, helytelen) .

Azért ezzel az eredménnyel már meg vagyok elégedve. 300 méter, 3ból 3 lövés, a gyari beépített (olyan amilyen, de legalább mindig ott van!) bipodról. A lőlap alfa zónáját utólag emeltem ki. Firefield occó 1-6x LPVO - a szóba jöhető minőség alsó határa. (Az eredeti Vortex amiről másolták szerintem sokkal jobb, ha ma venném, csak olyat vennék). Nem állítgattam a tornyokat, a z egyébként MOAs “univerzális” BDC két vonása köze tartottam a lölapot, mert próbalövések alapján pont kiadja 300 méteren az alfát.

A lőszer házilagosan barkácsolt. 147 graines, könnyű FMJ lövedék, 2600 FPSre töltve. Ez picivel elmarad a gyári Fiocchitót - az azonos lövedék tömeg mellett 50 fps-sel többet tud. De egy masik alkalammal egy öntöltő AR-10et ugyanez a lőszer szépen felhúzta, szóval gyengének nem mondható.

Lent jobbról balra:
- ugyanaz az IPSC(nyolcszög) lölap - 300m feltámasztva,
- a masik IPSC lőlap 200m feltámasztva,
- a harmadik - IDPA (mellalak) lölap - szabad kézből, állva , 200m .

Az utóbbin már lőlapnyi a szórásom, de így is stabilan megvolt a mellalak. Állva, kéccázról. A bekarikázott az .308-asom , a többit mások lőttek, ill más fegyverből.

Nem rossz ez a túlélő-mindenes puska. A nyomi három kilós súllyal, a kurta 19” (47cm) csövével hozza az 1 1/4 MOAt 300 méteren, ha jól számolom.

Gvass1 - ezennel elfogytak a kifogásaim - most már be is van lőve, 300-ra is tesztelve - úgyhogy tudom, virítanom kell azt a cikket…

Mas: Ugyanott volt egy kipróbálható 16” BTS-15 - még mindig nagyon tetszik az a vas! . Hiába öntöltő, majdnem ugyanazt tudta pontosságban - és a kis visszarúgás miatt sokkal kényelmesebb is volt vele lőni. Lájk!

[zora]

utána már úgy maradt.nyomatékkulcsom sajna nincs, érzesre ment (tudom, helytelen) .

Jó dolog a nyomatékkulcs, de pár száz évig meg voltak nélküle a mesterek.

[gvass1]

Gvass1 - ezennel elfogytak a kifogásaim - most már be is van lőve, 300-ra is tesztelve - úgyhogy tudom, virítanom kell azt a cikket…

[Poresz]

Köszi Poresz!
Vagy profesz(szor).

Hmm…
Poresz professzor…
Poresszor!

[Petya357]

Hmm…
Poresz professzor…
Poresszor!

@pogessor fórumtárs nehogy bepereljen copyright vonalon

[Poresz]

@pogessor fórumtárs nehogy bepereljen copyright vonalon

Most sok év együtt fórumozás után döbbentem rá, hogy mindig progressornak olvastam.

[gvass1]

...és a VP9K még mindig NAGYOBB, mint egy G19:-))) HK-újdonságok: VP9K A1 és VP9F A1
https://www.kaliberinfo.hu/hirek/hk-ujd ... s-vp9f-a1/

[Petya357]

...és a VP9K még mindig NAGYOBB, mint egy G19:-))) HK-újdonságok: VP9K A1 és VP9F A1
https://www.kaliberinfo.hu/hirek/hk-ujd ... s-vp9f-a1/

Nekem a HKknál a tárkioldó az, amit szoknom kell. Nagyon nem intuitív az a kis kar .

A kis (szub-? Mikro-?) kompakt amit a múltkor a kezembe nyomtál az bejövős , csak a tarkioldótól idegenkedek picit.

Ehelyett pedig inkább Glock.

[gvass1]

Nekem a HKknál a tárkioldó az, amit szoknom kell. Nagyon nem intuitív az a kis kar .

A kis (szub-? Mikro-?) kompakt amit a múltkor a kezembe nyomtál az bejövős , csak a tarkioldótól idegenkedek picit.

Ehelyett pedig inkább Glock.

Nem véletlenül csinálták meg az alap VP9-et nyomógombos tárkioldóval is az USA-piacra. Nem is értem, hogy ezt újat miért ezzel karos megoldással erőltetik.



Egyébként megszokható, meg tényleg full kétkezes és nem nyomódhat meg véletlenül a karos megoldás, de nem természetes mozdulat szerintem.

[Fortitu]

Végre sikerült úgy belőni a Steyr Scoutot, hogy tartsa is a nullat. Idegesített, hogy mennyivel rosszabbat lövök optikával, mint a nyílt, nagyon-nem-pontlövő beépített Ghost Ring szükség-irányzékkal Nem a puska, és nem is távcső hibája volt az a sok eddigi pofáraesés - hanem a szereléké. X lövés után kilazultak a csavarok . Most ellenőriztem 20 lövés után, és volt amit után kellett húzni - utána már úgy maradt.nyomatékkulcsom sajna nincs, érzesre ment (tudom, helytelen) .

Azért ezzel az eredménnyel már meg vagyok elégedve. 300 méter, 3ból 3 lövés, a gyari beépített (olyan amilyen, de legalább mindig ott van!) bipodról. A lőlap alfa zónáját utólag emeltem ki. Firefield occó 1-6x LPVO - a szóba jöhető minőség alsó határa. (Az eredeti Vortex amiről másolták szerintem sokkal jobb, ha ma venném, csak olyat vennék). Nem állítgattam a tornyokat, a z egyébként MOAs “univerzális” BDC két vonása köze tartottam a lölapot, mert próbalövések alapján pont kiadja 300 méteren az alfát.

IMG_2084.jpeg

A lőszer házilagosan barkácsolt. 147 graines, könnyű FMJ lövedék, 2600 FPSre töltve. Ez picivel elmarad a gyári Fiocchitót - az azonos lövedék tömeg mellett 50 fps-sel többet tud. De egy masik alkalammal egy öntöltő AR-10et ugyanez a lőszer szépen felhúzta, szóval gyengének nem mondható.

Lent jobbról balra:
- ugyanaz az IPSC(nyolcszög) lölap - 300m feltámasztva,
- a masik IPSC lőlap 200m feltámasztva,
- a harmadik - IDPA (mellalak) lölap - szabad kézből, állva , 200m .

Az utóbbin már lőlapnyi a szórásom, de így is stabilan megvolt a mellalak. Állva, kéccázról. A bekarikázott az .308-asom , a többit mások lőttek, ill más fegyverből.

IMG_2083.jpeg

Nem rossz ez a túlélő-mindenes puska. A nyomi három kilós súllyal, a kurta 19” (47cm) csövével hozza az 1 1/4 MOAt 300 méteren, ha jól számolom.

Gvass1 - ezennel elfogytak a kifogásaim - most már be is van lőve, 300-ra is tesztelve - úgyhogy tudom, virítanom kell azt a cikket…

Mas: Ugyanott volt egy kipróbálható 16” BTS-15 - még mindig nagyon tetszik az a vas! . Hiába öntöltő, majdnem ugyanazt tudta pontosságban - és a kis visszarúgás miatt sokkal kényelmesebb is volt vele lőni. Lájk!

Azért nem egészen igaz, hogy az AR ugyanazt tudta. Ki tudtam végre próbálni "nagy" távra: BTS-15 16", 6x LPVO, nem épp vajpuha gyári sütéssel.
Azt eddig is tudtam, hogy ha el nem rontom*, akkor 200 méteren az IDPA lőlap felső zónája simán megvan, most is:

Középső lap, 55gr LOS töltött lőszer, 200m

Az újdonság a 300 méteres lövészet volt:

Bal oldali lap. Fehér: 55gr LOS töltött lőszer. Piros: 55gr GGG gyári lőszer. Kék: 55gr SB JSP tölött. 300m

(A középső lapon kolléga lőtt szórást ugyanebből a puskából.)

Ez így saccra olyan 3 MOA-s szórásnak tűnik, ami mondhatni standard a kommersz AR-eknél. Fontos, hogy ebben azért benne van, hogy ez csak 6X-es nagyítás volt, a sütés, meg a LKNBF lövő. (Ja meg, hogy egy kartonlap közepét céloztam saccra, nem egy kontrasztos pontot.)
Ezzel így meg vagyok elégedve, de ki akarom próbálni ezek után nehezebb lövedékkel is a fegyvert, az 1:7-es csőhöz eleve nehezebb lövedék passzolna elméletben. Gondolom a legtöbbeknek megvan ez a cikk, meg a táblázat belőle:


Érdekes nap volt minden (itt off) szempontból is. A neszmélyi lőtér is korrekt, toltam is rájuk egy 5 csillagos értékelést!

*elrontottam