Poresz írta: ↑2024.08.22. 13:02
Nem öregszik jól a pár nappal ezelőtti hozzászólásom: egyre kevésbé fogadnék rá, hogy ez médiahack.
Fel kell tenni a kérdést: ha az ország egyik legelitebb egyetemének mondott és hiperintelligensnek gondolt 19-24 éves mérnökhallgatóinak a másik ember öncélú szívatása a szórakozása*, akkor a kedves szülők, pedagógusok és a társadalom - igen: mi! - mégis hogyan nevelte őket közel húsz évig?
* Ezt olyan agyonismételt unalmas közhellyel “indokolják”, hogy komoly kérdésként merül fel bennem: intelligensnek nevezhető-e az, aki nem veszi észre, hogy hülyeséget ismétel meg, és nem képes helyette valami újabb és hatásosabb süket dumát kitalálni…
+1
Azonkívül pedig ugye elvileg ezek a "gyerekek" a krém, a legjobbak, akik IQ-val elvileg az egész országban a legjobban állnak.
Csak hát ugye az örök dilemma, hogy mennyi mellé az EQ... Láthatóan itt nem nagyon sok. De mitől is lenne, amikor a mai gyerekeknek, fiatal felnőtteknek szinte semmi szociális életük nincs, akikről azt gondolják, hogy a barátaik, azt én (mi?) az "alig ismert haver" kategóriába sorolnám stb. (N.B. a két kezemen meg tudom számolni, hány olyan ember van a világon, akiről ki merem jelenteni, hogy a barátom, pedig elmúltam 55. A többi csak ismerős, akár nagyon közeli is, de akkor is "csak" ismerős.)
Azután az az IQ is... Első kézből mesélt gyakorlati tapasztalatok alapján - nyilván kicsiben, nem reprezentatív a merítés - azt tudom mondani, hogy az elmúlt évtizedekben a "TV által felnevelt", majd mostanában egyre inkább a YT, később FB, majd tiktakk, insta stb. által "nevelt" generációk nincsenek sehol akár csak a tíz évvel korábban ugyanoda felvételizőkhöz képest. És ez csak az IQ...
Már a 2000-es évek elején mondta egy budapesti "elitgimnáziumban" matektanárként dolgozó ismerős, hogy ami feladatot a 90-es évek elején simán megcsináltak a normál osztályban, azt a 90-es évek végére már csak a fakton merte feladni, de ha rendesen elmagyarázta, a sima osztály is képes volt felfogni. A 2000-es évek elejére már a faktosoknak is csak fakultatív példa volt a külön szakkörön, mert addigra azok jutottak arra a szintre, hogy részletes magyarázattal fel tudták fogni, de maguktól kitalálni már nem.
Azóta pedig eltelt még 20 év.
Konkrét infóm a tanárképzésből van. Jelenleg az a helyzet, hogy _már_ nem azért van kevés pályára lépő tanár, mert a fizetés, mert a megbecsülés, mert a mindegymi, mert nemjelentkezikeléghallhgató, hanem azért, mert a bementi oldalon, ha lenne is elég jelentkező (nincs), azok olyanok, hogy jelentős részük nem jut el a képzés végéig, egyszerűen nem képes teljesíteni a szükséges feltételeket.
Amikor egy leendő magyartanárnak feladnak egy komolyabb, év végi záróvizsgára 10-12-15 ezer oldal olvasnivalót, ahhoz tudni kell egyáltalán papírról olvasni (!), el kell menni a könyvtárba, rá kell szánni az időt stb. Az meg már a következő fokozat, hogy ha mindez megvan, akkor képesnek kell lenni az olvasottak megjegyzésére, rendszerezésére, megértésére (!!!) és utóbb a vizsgán fel is kell tudni idézni. Ez sajnos sokaknak nem megy, és kihullanak, méghozzá látványosan sokkal a képzés vége előtt.
Hogy utána még emberileg is jó lenne, ha alkalmas lenne a tanárnak, azt már nem is emlegetem fel, mert ezek után minek...? Nem ezen múlik.
Ezen a problémán pedig nem segít a pénz, hiába tennének (nem tesznek
) bele x2, x3, x5, x10 összeget, ezt nem lehet "megvenni". Az ehhez szükséges energiát 18 éven át kellene belefeccölni a gyerekbe, míg az egyetem kapuján be nem lép.